Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról
talan tulajdona. Az 1938-as statisztikai adatok szerint a szőlőterületük a fe-lére esett: 57 kh-ra. Okát a bor értékesítésében és a lakosság csökkenésében kell keresni. Németi jobbágyai a 18. században szőlőtelepítéssel helyben kevésbé próbálkoztak. 1695-ben két gazdának van idegen határban szőlője, összesen 2 1/2 kapásnyi. 71 18. századi forrásokban egyértelműen azt olvashatjuk, hogy a község határában szőlők nincsenek. 72 Feltételezhető, hogy a kökényi hegyen kívül Szilváson és Szőkén lehetett szőlőjük, de a 19. században már nincs rá adatunk. 1828-ban készült községi összeírásban szőlőt nem találunk. 73 1852-ben a falu határában már 67 6/8 kapás III. osztályú szőlőt tartanak nyilván. 74 1866-ban a telepítés 27 kh 542 ölet tett ki. 75 1873-ban a község 25 kh 100 öl szőlőterületén 10 óv alatt 771 akó bor termett: az egy holdra eső átlag 30084 liter. 76 1875-ben ausztriai akóban termett 1005 akó must, abból készült 250 akó fehér, 205 akó vörös ós 550 akó siller bor. 77 A borok minősógóről keveset tudunk: gyengébb ós savanyúbb lehetett mint a többi községben. Az 1938-as statisztika szerint csak 5 kh szőlőt művelnek. A filoxóra pusztítása után a gazdák többsége felhagy a szőlő újjátelepítésóvel. Néhány holdon direkttermő (noha, elvira, otelló) fajtákat ültettek. A szőlőtermesztésről azonban nem mondtak le: aki tehette, a bissei szőlőhegyen vett magának telket. Pogány község szőlői a 17. század végén és a 18. század elején részben kipusztultak, mert nem volt, aki azokat művelje. 1733-ban az írják, hogy a szőlők többsége új ültetésű, a régiből kevés van: azon inkább vörösbor terem, mint fehér. Egy kapás szőlő után 4-5 urna bor terem, amit 50 dénárjával tudnak eladni. Újabban szőlők ültetése csak úgy lehetséges, ha erdőt irtanak. 78 A fentiek szerint a bor minősége gyengébb volt, mint a kökényi. Ha az 1727 ós 1752 között kiválasztott 26 évet vesszük alapul, kiderül, hogy a jobbágyok száma 30-32 fő, ebből csak 10-11 jobbágygazdának van szőlője. A kiválasztott évek termésátlagai: 1727-ben 33 urna, 1729-ben 34 urna, 1730-ban 84 urna, 1734-ben 68 urna, 1748-ban 44 urna, 1752-ben 29 urna. Egy gazdának 1-5 urna bora termett, a legtöbb 1734-ben volt: 5-12 urna. 79 Amennyiben a szőlőterület nagyságát az adott termésátlag alapján próbáljuk megállapítani, az 6-8 kapásnál nem lehetett nagyobb. Ez viszont a település nagyságához viszonyítva kevésnek bizonyul. Az elhanyagolt szőlőföldek jóval több kapásból állhattak, mert 1786-ban már 64 kapás szőlőt írtak össze, amely III. osztályú és nem volt közte szántóföld. 80 Az újabb szőlőföldekhez csak erdők irtásával jutottak hozzá. 70 BML Uti. Kökény 71 Descriptio, 1786. 72 Fricsy Á.: im. 187-189. p. Descriptio, 1786. 73 BML Cones. Reg. 1828. 74 BML Alisp. árt. i. 84/1852. 75 BML Uti. Szőke 78 BML Alisp. ált. i. 1012/1873. 77 BML Alisp. ált. i. 3326/1876. 78 Fricsy Á.: im. 163.p. 79 BML Fö. 1728-1752. 80 Descriptio, 1786.