Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

A kapcsolatok erőpróbája A magyar-horvát kapcsolatrendszer próbatótelére, az állampolgárok nemzetiség szerint való megkülönböztetésére, a bizalom kérdésének felvetésére a szabadságharc válságos napjaiban került sor. Ekkor azonban magyar és horvát oldalról egyaránt külső racionalista hatások késztették addigi magatartásuk felülvizsgálatára a táj lakóit. A forradalom hírei két magyar hazafi (Ecsédi Károly lakócsai tiszttartó, Oláh Lőrinc lakócsai jegyző) és a magyar ellenessóggel többször megvádolt Czapják János lakócsai és Tompos Ferenc szentmártoni plébánoson keresztül jutottak el a horvát falvakba. Az országgyűlés (1848. IX. tc.) az úrbéri viszonyok megszűntetésekor nemzetiség szerint nem tett különbséget jobbágy ós jobbágy között, így a horvát jobbágyok magyar társaikkal együtt megkapták a volt úrbéres állományhoz tartozó birtokokat és megszabadultak mindazoktól a szolgáltatásoktól, amelyeket 1767 óta teljesíteniük kellett.

191 A volt jobbágyok a szabadság első mámorában egyformán viselkedtek: fegyveresen járták az erdőket, vadásztak, halásztak ós boldogan éltek a határ sokféle haszonvételeivel. Ez az egyetemes magatartás ellenére Ecsédi Károly tiszttartó mégis a horvát jobbágyait vádolja fentebb már idézett hangulatjelentésében.

192 A magatartás forrása Szlavónia, ahol a sellyei uradalom tiszttartójának szavaival a communismus ellenállhatatlanul gyakoroltatik".

193 A jobban értesült lakócsai kollégája szerint a horvátok kezdődő magyarellenességet az is motiválja, hogy a Dráván túli rokonaik szerint a Habsburgok győzelme után nekik sem kell majd idegenben katonáskodniuk, csak idehaza viselnek fegyvert, mint horvát határőrök. Abban azonban mindketten megegyeznek, hogy katonaságra lesz sürgősen szükség a jobbágyság megzabolázására.

194 Nézeteiket Somogy és Baranya vármegye vezetői minden feltétel nélkül elfogadták és kérésüket lehetőség szerint támogatták. Az etnikai csoportjaink közötti bizalmatlanságot tovább erősítették a Szlavónia felől várható Habsburg támadás hírei, illetve a Dráva-vonal védelmére való magyar készülődés izgalmai.

195 A 8 horvát község 3907 lakosát ezúttal kollektív hazafiatlansággal vádolja a lakócsai tiszttartó, mert a nemzetőrségbe mindössze csak 21 katonát küldtek. Nem gondolt arra, hogy az 1848. évi XX. tc. 1. paragrafusa 200 forint értékű ingatlanhoz vagy évi 100 forint tiszta jövedelemhez, a jobbágyok körében pedig fél telekhez kötötte a nemzetőrségbe való felvételt. Ez a valódi oka annak, hogy a szolgabíró (Sztára és Keresztúr kivételével) az ura191 A lakócsai fogadtatás pozitív voltához BML PAK.ir.ZsSzJa. 1848.Ecsédi Károly tiszttartó levele az OHB elnökéhez.Másolat. 182 „Nincs vagyonbéli bátorság,mert a horvátok nem ismerik tulajdonjogotvort földesuraik erdejét, rétjét pusztítják,sertésökkel hasznavehetetlenné tétetik..." 193 BML B-M Lt-2.cs.Hörtzl sellyei tiszttartó levele Kerese György uradalmi ügyvédnek. 194 A Dráván-túli Jellaçic-féle propagandához Spira György:A magyar forradalom 1848-1849ben. Bp. 1959.198.,237. p. 195 A somogyi nemzetőrök elhelyezéshez Aradi PétenA Dráva-vidék védelmi szervezkedése 1848 nyarán.Kaposvár, 1972.Somogyi Almanach 16-17.sz.113-115.p.A veszprémi nemzetőrség tevékenységéhez Kopasz GábonA baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-1849-ben.BH.1973.66.p.