Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

dalmak által itt nem fékezett telekaprózódás miatt 6 faluban csak 13 féltelkes jobbágyot talált.

196 Az uradalmi tisztek mellett a katonai szervek is megbízhatatlannak tartották a horvátokat élénk verőcei kapcsolataik miatt. Ezért rendelte el Csányi László kormánybiztos, hogy a nemzetőrséggel nem rendelkező horvát falvakat Sellye és Potony között éjszakánként lovas járőrök ellenőrizzók.

197 Az is rontotta etnikai csoportjaink korábbi jó kapcsolatait, hogy a Dráva túlsó oldalán hazánk megtámadására készült 15 ezer főnyi horvát határőr ós mintegy 30 ezer kaszával felfegyverzett népfelkelő.

198 A népfelkelők nagy számát a kortársak a szlavóniai éhínséggel magyarázták. Ebből a hadseregből érkezett Sztárán át Vajszlóra 1848. szeptember 24-én 4860 fő civil ruhában, de jó fegyverekkel ellátva.

199 A drávai vonal védelmét irányító személyek szívesen hangoztatták, hogy Roth és Filipovics tábornokok zavartalan sztárai átkelését a horvátok Dráván átnyúló százados kapcsolatrendszere ós az ormánsági jobbágyság passzivitása könnyítette meg. A Dráván átjött szlavóniai parasztkatonákat az éhség mellett a lelkiismeretlen Habsburg-propaganda, az itteni horvátok elleni vádakat pedig a magyar nacionalizmus mozgatta. A mi véleményünk megegyezik a Dráva-völgyi jobbágyokat kitűnően ismerő Munkácsy Alberttóvel, aki a határ mentén lakó parasztok passzivitásáért a kormányt ós a földesúri elnyomást okolva írta Táncsicsnak: „A volt jobbágyokra, ha mindenütt olyan érzelműek, mint nálunk ... Magyarország újjáalakítási munkájában számítani nem lehet. Magyarországot Lengyelország utóbbi sorsa fenyegeti..."

200 Véleményét maga a történelem igazolta, hiszen az osztrák csapatok három napig tartó sztárai átkelését tótlenül szemlélték a Dráva-völgyi parasztok. A polgári forradalom ós a szabadságharc által felkavart szenvedélyek kimozdították nyugalmi állapotából etnikai csoportjaink zavartalan egymás mellett élésének ingáját. A szabadságharc bukása után azonban megint csak együtt élték meg az árvízszabályozás befejezését és a magyar polgári állam szerveinek kiépítését, s így táj és történelem közös bázisán visszatérhettek az egymás mellett élés régi hagyományai. Most az lett a közös feladatuk, hogy a vízközi civilizáció romjain építsék fel a magyar kapitalizmus körülményeihez igazodó új világukat. 196 SML.Összeírása a kerületi őrseregnek a szigetvári járásban, 1848.(Község,név.foglalkozás feltüntetésével.) 197 Aradi,1972.41-42.p. 198 Aradi,1972,10.p. 199 BML PAK VU.Uriszéki ir.9/1848.A vajszlói tiszttartó jelentése.Lábukon bocskor.ruhájuk bő gaty a,fej ükön széles karimájú kalap, mert jó részüknek csak egy-egy ócska sapka és rongyos katonanadrág jutott. 200 Kiss Géza:Táncsics baranyai hívei 1848-ban.TíT.Közp.Kiadv. Történelem. 14.sz. Bp. 1974. 49.p. „A népnek kebele egy olyan megázott tapló,amelyet.ha kebelünknek honunkért égő tüzét mindnyájan egybetennénk,mégsem tudnánk meggyújtani."