Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

ják itt 1550 tavaszán a (vaska) szentmártoni zsinatot az új vallás hívei. A szigetvári vár adózóinak 1561. évi számbavételénél Sztárát és környékét Mathias Gheghes és Laurentius Kántor képviselik. A dózsmahátralékosok között Tóth, Szabó, Markó, Jóború nevű jobbágyok szerepelnek. A magyarság száma azonban fokozatosan csökkent, és helyébe a Podravinából katolikus horvátok (szlovinok) települtek. 1630 körül még egy vallási válságot él át a most már horvát jellegű táj, mert a reformátusok híve lesz fráter Fülöp, szentborbási plébános és Petrovics György szentmártoni licenciátus is.

150 1642-ben azonban a lakosság már teljesen horvát, ós a zágrábi püspök a földesura.

151 Ismertettük a szatmári béke előtti fél évszázad rettenetes pusztításait, itt most csak azt kell nyomatékosítanunk, hogy községeink legnagyobb része a szatmári béke után népesedett be újra.

152 Kováts Zoltán tanulmányának

153 felhasználásával készült összeállításunk alapján elmondhatjuk, hogy a területünkhöz tartozó községekben 1720-ban 47 háztartás volt, népessége pedig 870-1740 között mozoghatott. Ez a népesség a már pontosnak tekinthető 1784-1785. évi népszámlálás adatai szerint 56,74 százalékos növekedéssel 1848-ra 3907 főre növekedett. A horvát községek népmozgalmi adatai közül a vallási homogenitás emlékeztet leginkább az Ormánságra. Egyházi források úgy tudják, hogy 1802-ben a lakócsai uradalom négy községének mind az 1070 lakója katolikus még, de 1830ban is csak 7 más vallásút találtak a négy falu és a hozzájuk tartozó puszták 1515 főnyi népességében.

154 A történelem akaratából azonos tájba került két etnikai csoport házassági kapcsolatrendszerének kibontakozását elvileg semmi sem akadályozta. Igen gyenge lábon áll az a szakirodalomban gyakran olvasható állítás, hogy az ormánsági endogámia motiválta volna a horvát szomszédoktól való következetes elhatárolódást. A különböző vallású közösségek szigorú belső törvénye azonban útját állhatta mindkét oldalon a családi kapcsolatok kezdeményezésének. Ne feledjük el, hogy a nemzetiség fogalma az értelmiség körében is csak a 18-19. század fordulóján kezdett elterjedni, a földbirtokos osztály és a jobbágynóp még sokáig vallás szerint, „hittestvéreivel" építgette kapcsolatait. Keresztúr példája bizonyítja, hogy a merev vallási határt akkor sem lehet áttörni, ha (legalább) az egyik fél kétnyelvű. Róluk mondja ugyanis egy jól tájékozott forrásunk, hogy bár horvátok, de magyarul is beszélnek.

155 Licenciatus.A katolikus egyházi hatóság engedélyével lelkészi szolgálatot végző laikus személy. Vő Taksonyi József:Adatok Baranya megye XVI-XVII.száazdi történetéhez.„Pécsi Memóriáié." BH. 1972.137-138. p.Licentiatura. 151 Atörténeti adatok Boros Gyevi László,1981.145-147.p.felhaszn. Az 1550.április 20-án tartott vaskaszentmárton i zsinatról bővebben Zoványi Jenó:A reformáció Magyarországon 1565-ig. Reprint,1986.219-220.p. 152 Kiss Z. Géza: Felsószentmárton és környéke a feudalizmus megerősödése ós válsága idején.Kézirat.30-31 .p. Szentmárton csak 1712-ben népesedett be véglegesen.Határában puszta maradt: Tábor,Berbóka,Zános,Borjáncz.Az 1715.évi összeírásban 4 háztartással szerepel Keresztúr és Sztára,6 háztartással Potony és Tótújfalu és 9 háztartással Lakócsa. 153 Kováts Zoltán:Somogy megye népessége a 17-18.század fordulóján.Kaposvár,1969. 154 BML PAK.ZsSzJa.Consciptio a lakócsai Parochia állományában 1802-ben, és Can.

Vis. 1830.Parochia Lakócsa.