Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)
záróaktusával. A hadjárat története, a felégetett nagyobb települések (BarcsPécs-Siklós-Dárda-Sásd stb) neve eléggé ismert, de minket itt csak a falvaink sorsa érdekel. A példátlan pusztítást maga Zrínyi írja le 1664. február 19-én, I. Lipót császárnak küldött levelében 49 , de a mi településeink számára Barcs tragédiájával kezdődik a pusztulás, amelyről a fentebb idézett szemtanú azt írja: az kastélybul (melyet elhagyott a török) hat derék tarackot és sok szekér élést hozának, az helyt pedig porig égették. Innen komendírozta az úr az égető seregeket is, kik minden vicusokat följárának, ós többet 3000 falunál elégettek." 50 Szigetvár alatt találkozunk Kiss Farkassal, akit 2000 könnyű lovas ólén tatár segédcsapatok üldözésére küldött Zrínyi, s visszafelé jövet a „Sziget előtt levő gyenyerű kastólt Türbeket, az Szolimán szultán eltemetett helyét megvette". A szentély papjait és annak tanítványait levágatta, a kastélyt katonái kirabolták, azután „demoliáltatott (lerontatott) ós elégettetett". 51 Zrinyi fentebb idézett levelének megfelelően Perjós is utal, a kortárs is, a katonák (turbóki, pécsi, siklósi, dárdai) garázdálkodására, s részletes leírást adnak a Dráva ágait átívelő, mintegy 6 km hosszú fahíd felégetéséről, amelyet a szemtanú királyi és nemeslelkű tettnek (opus regium et generosum) nevezett. Szerinte Pécs felgyújtásának napján (február 5. ) indult vissza a sereg, és a megfáradt katonák az összerabolt zsákmányt és a rettenetes hidegben megbetegedett vagy megsebesült társaikat is magukkal vonszolva csak február 8-án érkeztek ismét Szigetvár alá. 52 A szemtanú írta le azt is, hogy az egész hadak az váras kapuja előtt rendben állottak, míg a szekerek az vár mellett elmentek..." A prédával rakott szekerek számát (némi túlzással) ő 80000-re tette, ós ezzel bizonyos választ kapott a Perjós által 53 nyitva hagyott kérdés, hogy miként, lehetett biztosítani 12-15000 ló napi 240-280 mázsát kitevő zabját és 600-1400 mázsa szénáját. A takarmányt, az élő marhát és a rengeteg ingóságot több mint 3000 helységből hordták össze Zrínyi katonái, amelyekről maga a vezér írta I. Lipót császárnak: „a falvakat mind megsemmisítettük tűzzel, egy szóval tönkre tettük az egész tartományt". 54 Ennél tervszerűbb csapás nem érte soha az északi Drávavölgyet. A rideg stratégiai szándék maradéktalan végrehajtását csak az emberi tapasztalat fékezte. Erdőkben vagy lápok mélyén meghúzódó szigeteken zecát, földbe vájt házikót épített a horvát, fából, nádból rakott kunyhót a magyar, hogy oltalmazza életét. 48 Rohonyi GáborZrínyi téli hadjárata 1664-ben.Hadtört.Közl. Bp.1954.92-115.p.Perjés Géza:Zrínyi Miklós és kora.Bp.1965. 343-371 .p. 49 Régi magyar levelestár.Bp.1981.ll.195.p. 50 Berkeszi,1886.255.p. 51 Berkeszi,1886.255.p. 52 Berkeszi,1886.258.p.A Pécsről való indulás időpontját Perjés (1965.351 .p.) február 7-re teszi.de ő is hangsúlyozza.hogy az emberek és lovak kifáradtak, a sok beteg és a rablott zsákmány is lassította a menetet. 53 Perjés, 1965.353.p. 54 Régi magyar levelestár.Bp.1981.ll.195.p.
