Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)
évi Regnicolaris Conscriptio azon megjegyzéseire, hogy a Dráva és két mellékvize, az Okor és Körcsönye igen gyakori vendég a lakócsai uradalom községeiben: határaikat rendszeresen pusztítja, házaikat gyakran fenyegeti. 27 Az is fontos adalék e vízjárta föld közlekedési viszonyainak megismeréséhez, hogy Szepesy Ignác pécsi püspök megbízottja az 1830. évi püspöklátogatása idején a Dráva kiöntése miatt alig tudott eljutni Bogdásából, az anyaeklézsiából annak két filiájába, az egy órányira fekvő Drávasztárába és háromnegyed órányira lévő Keresztúrra. 28 Hamisítatlan vízivilág ez, amelyben az ember mellett otthonos még a farkas, a róka, a nyest, továbbá a foglyok, fürjek, galambok s egyéb asztalra való madarak". A vadludak, vadrécók, szárcsák pedig akkora tömegben lepik el a nyílt víztükröket, hogy bennek a köznép is sok ideig eledelét találja". Télutón a csík, később a teknős rengeteg, a mocsarakban és a drávai fokok vizében pedig igen jóízű csukát, süllőt, pontyot fognak. A Dráva és néhány tó halállománya azonban szerződött uradalmi halászok vagy bérlők zsákmánya. 29 A Dráva tehát nemcsak pusztított, hanem nemzetiségre való tekintet nélük kínálta halak - vadak - madarak húsát és a tömérdek madártojást mindazoknak, akik vállalták a partjain való életet. 30 A Dráva szabályozásának kérdése felvetődött már a 18. század közepén, de a 19. század elejétől folyamatosan épülő gátakat rendszeresen átszakította a rakoncátlan folyó a déli oldalon. A folyó számos kanyarulatát átvágó s medrét megrövidítő somogy-baranyai szabályozásról, az itt emelt gátakról, a parti mocsarak egy részének lecsapolásáról Fényes Elek is tudósít , de a Dráva ezután is okozott még súlyos meglepetéseket, és 1845-ben egyetlen kirohanással gyakorlatilag megsemmisítette a korábbi védőműveket. Maradandó eredmények majd csak a 19 század második felében születnek. 32 A folyószabályozási munkák története eléggé ismert a szakirodalomból, nekünk itt csak annyit kell kiemelnünk, hogy a mai, szelíd drávai táj kiformálásán a Dráva két oldalán fekvő megyék parancsára, 6-7 évtizeden keresztül, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül együtt dolgozott a Dráva-menti (sőt távolabbi) uradalmak jobbágysága. Gondolni kellene erre a nagyszerű munkakapcsolatra mindazoknak, akik a Dráva két oldalán élő népek barátságának elmélyítésén fáradoznak. Két etnikai csoportunk közösségei és tagjai nemcsak a közös árvízvédelemben, hanem a drávai hajózás előmozdításában is érdekeltek voltak, hiszen régi idők óta fontos jövedelmi forrás volt a hajóvontatás. Egy 1739-ben kiküldött országos választmány jelentéséből tudjuk, hogy a somogyi-baranyai Dráva-parton már akkor is volt olyan áradásoknak kitett gyalogút (Treppelweg), amelyen em27 SML Regnicolaris Conscriptio, 1828.Megjegyzések községenként. 28 BML Canonica Visitatio (Can. Vis.) 1830 ad quos accessus excepta filiali Sellye-occasione exundationis Dravi nimis difficilis est." 29 Hoblik,1832. 11.31.p. 30 Vö:Oláh Miklós: Hungaria.Bp.1985.75-76.p.(Gondolkodó magyarok) 31 Fényes Elek.1841.1.194.p. 32 A magyar vízszabályozás története.Szerk. Ihrig Dénes. Bp. 1973.
