Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)
A DRÁVA-VÖLGY MAGYAR-HORVÁT ETNIKAI CSOPORTJAI EGY TÁRSADALOMTÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL (1664-1849) KISS Z. GÉZA A társadalomtudományi kutatások rendes gyakorlata a vizsgálat tárgyának (táj, település, etnikai vagy szociális csoport, egyén stb) körülhatárolása, a helyi differenciák feltárása és összegzése, majd a megfelelő összehasonlító műveletek elvégzése után a szükséges döntések meghozatala. Ezen az úton míves változatok (varietates) sokasága jutalmazza a kutató fáradságát, ós gyönyörködteti az eredményei után érdeklődőt. E vonzó specifikumokra a klasszikus ókor nép- ós földleírásait, kedvelt hadtörténeti ós történeti munkáit, a Hérodotosz, Thukydidész, Sztrabón, Caesar, Tacitus nevéhez kapcsolódó remekműveket újra felfedező humanisták figyeltek fel először. Gazdagon ábrázolt földrajzi környezetben játszódó történeti munkáik jelentős szerepet játszottak a kora újkori nemzetállamok születésében. Az emberek természetes érdeklődését távoli világok mássága után tömegeket csábító vággyá fokozta a 13-18. század sokféle útleírása. 1 Ezekből a jellegzetes, helyi elemekből táplálkozik ősidők óta minden patrióta tevékenység, de ezekből építkezik a differenciák tendenciózus csoportosításával az ellenségeskedést szító nacionalizmus is. Az utóbbi fájdalmas, közép-európai eredményeit a történelem, mai tevékenységét a jelen kutatásával foglalkozó tudományos intézmények mellett a publicisztika is regisztrálja. E sorok írója társadalomtörténész, aki örömmel színezi ormánsági megállapításait a népélet levéltári forrásokban megmaradt, vagy néprajzi- és nyelvtudományi kiadványokban feldolgozott emlékeivel. A különböző forrásokból nyert adatokat azután tér idő koordinátái közé helyezve „homogenizálja", hogy hozzájuthasson a szükséges szakmai következtetésekhez. Részeredmények sorozata igazolja, hogy a kutatott 18-19. század várható jellemzői mellett archaikus vonásokat is hordozó ormánsági civilizáció (is) a természeti ós történelmi viszonyokhoz való alkalmazkodás terméke, hordozójának tragédiába torkolló sorsa pedig a koronként szükségelt rugalmasság függvénye. Ez a birodalmakra, etnikai csoportokra, sőt egyénekre is érvényes megállapítás jelenik meg a kihívás és válasz dialektikájaként A. J. Toynbee (1889-1975) angol történész rendszerében. Az alkalmazkodás intenzitását vagy az ad hoc válaszok hatékonyságát motiváló tényezőket viszont a környezet ós a politikai rendszer szövevénye rejti. Kutatásaink színterét, a soknemzetiségű Dráva-völgyet rendszerint a folyó hosszában érték a történelem kedvező vagy kedvezőtlen hatásai. Ezek a századok során 1 Kulturális kisenciklopédia. Bp. 1986.Néprajz.
