Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KISS Z. GÉZA: A Dráva-völgy magyar-horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével (1664-1849)

olyan mélyen beépültek az egyes etnikai csoportok civilizációjába, hogy mint elsődleges, közös ismérvek tűnnek a kutató elé. Nagyobb móretekben ez a közösen megélt - megszenvedett - sors az erdélyi transzszilvanizmus alapja, s ezért érezték idegennek Kárpátalja nemzetiségei is a Trianon óta hozzájuk érekezett cseh, magyar ós szovjet vezetőket. A történeti élmények gazdagságával szemben a nemzeti karakterből származó különbségek Európának ezen a táján lehetnek jellegzetesek, szépek vagy visszataszítóak, de rendszerint csak másodlagosak. Azok a magyar ós (drávai) horvát etnikai csoportok, amelyeknek életét össze kívánjuk hasonlítani, Baranya megye délnyugati ós Somogy megye délkeleti sarkában, a Dráva északi oldalán szomszédosak egymással. A magyar oldallal, az Ormánság nyugati felével, a feudális kori Ormánközzel kapcsolatban Gunda Béla azt emeli ki, hogy az része a Dráva által felfűzött, mindkét oldalon megtalálható kultúráknak. A teljesen hasonló természeti viszonyok ellenére, a három szomszédos horvát község (Drávasztára, Révfalu, Drávakeresztúr) esetén minden párhuzamot elvet a néprajzi szempontok primátusát hangsúlyozó kákicsi Kiss Góza, minthogy azok „...nyelve más, viselete más, eredete más". Talán neki is válaszolt 1938-ban Visky Károly, amikor az Ormánság vízrajzi jellemzőinek ismertetése során nyomatékosan hangsúlyozta: olyan kisebb, vagy nagyobb etnikai egységet (csoportot) sem a történelem, sem a néprajz nem ismer, amelynek teljes (tárgyi ós szellemi) műveltség állománya kizárólag az övé volna...".

2 A történész számára azonban a táj egyszerűen csak az emberi tevékenység színtere, amely (a sarkvidéktől az Egyenlítőig) megszabja a benne élő emberek lehetőségeit, életmódját, és ezáltal nagy mértékben befolyásolja az egyes civilizációk jellegét. Minőségi változás csak akkor következik be, ha a tájban élő közösség helyi adottságai ós helyzeti lehetőségei természeti vagy történeti okok miatt alapvetően megváltoznak. (Saját erőforrások fel- vagy leértékelődése, kereskedelmi utak áthelyeződése, stb.) Ilyen jellegű változás a szabályozás előtti Dráva-völgyön nem történt, ezért az ott kialakult emberi közösségek civilizációjuk kialakításakor nemzetiségre való tekintet nélkül alkalmazkodtak a Drávához és a völgyében talált mocsári életkörülményekhez. Ennek legfőbb bizonyítéka az általunk vizsgálandó közösségek esetén is a hosszan elnyúló naturalitás, a talpas technológia, valamint az állattartás, földművelés, gyűjtögetés sajátos, mellérendelt kapcsolatrendszere, a megújuló vizek világához alkalmazkodó ember különleges, összetett gazdasági tevékenysége.

3 Ennek az írásnak az a célja, hogy bemutatva a Dráva-völgyön dúló háborúkat, az eltérést alig mutató termelési-társadalmi viszonyokat, segítsen megértetni a történelem gyakran fájó miértjeit, s megkönnyíteni az itt élő emberek jövőt építő kapcsolatainak formálódását. 2 Gunda Béla:Földrajzi megfigyelések az Ormánságban. ln:Földrajzi Közlemények LXVI.35. Kiss Géza (kákicsi): Ormányság. Bp.1937.9.(tov.:Ormányság,1937.). Viski Károly: Etnikai csoportok és vidékek. Bp. 1938.21 -24.p. 3 Kiss Géza:A délkelet-somogyi Dráva-völgy horvát községei a feudalizmus megerősödése és válsága idején (1711-1848). In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 17. Szerk.:Kanyar József. Kaposvár,1986.217. p.