Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

levonták a kiadásokat, és a megmaradt összeget tiszta jövedelemnek tekintették. Több helyütt azonban nem vették figyelembe az ingatlanoknál történt változásokat, az épületek amortizációját, illetve újabb épületek építését. De nem mutatta ki a raktárakban lévő termények értékét sem. Az állattenyésztésnél csak az értékesítés révén befolyt összegeket tüntették fel, az állatok értékét nem vették figyelembe. Zichy János uradalmától eltekintve a föld holdankénti átlagárát sem ismerhetjük meg. • Nem kaptunk választ arra sem, hogy az uradalmak mekkora forgótőkével rendelkeztek. Bár köztudott hogy meglehetősen kevés pénzt tartottak maguknál, azt inkább öt-hat százalékos kamatra kölcsönadták. Azonban azt is látnunk kell, hogy a reformkor e tekintetben korszakhatárnak tekinthető, mivel a fellendülő felvásárló kereskedelem egyre inkább igényelte a forgótőke növekedését, amely a vállalkozó földesúrnak nagyobb hasznot biztosított, mint a kölcsön adott pénz hozadékjáradéka. A vizsgált uradalmak pénzügyi viszonyait - tételesen felsorolva a főbb bevételi forrásokat - a 11.sz. táblázatban láthatjuk.

41 Mind az összbe^ vétel, mind pedig a tiszta jövedelem tekintetében a hat uradalomnál jelentős szóródás mutatkozik. Ezt nyilvánvalóan nemcsak az eltérő birtokok nagyságával indokolhatjuk, hanem az egyes uradalmak különböző szervezettségi, gazdálkodási színvonalával is. Schmidegg Józsefné berki uradalmában a tiszta jövedelemből a majorsági birtok növénytermesztése 58,11%, az állattenyésztés pedig csak 30,49% arányban részesedett. Az úrbéri adózások és szolgáltatások szerepe fokozatosan csökkent, láthatóan a robot hátterébe szorult. A kilencedből, a tizedből és a bérföldekből származó bevétel ennél lényegesen több, majdnem a kétszerese volt. A fejlett rótgazdálkodást a 9,9%-os részesedés igazolja. A magas regálé jövedelmek, a nagyberki és a kisberki vizes malom árendája, a kisberki olajmalom, a berki, a kisberki és a mosdósi boltok és mészárszékek, valamint a négy országos vásár bevételeiből tevődtek össze. Az egyéb forrásokból származó bevételek nem játszottak meghatározó szerepet. A kiadásoknál a konvenciósok fizetése és a különféle gazdasági kiadások a ráfordítások 40,33%-át tették ki.

42 Orczy Lőrinc uradalmában a növénytermesztés fölénye nem volt olyan látványos, mint azt a nagyberki uradalomban tapasztaltuk, azonban a 43,53%-os részesedése, szemben az állattenyésztés 36,06%-os részesedésével reális képet ad a gazdálkodás szerkezetéről. A rétgazdálkodás a tiszta jövedelemnek a 13%át tette ki, amelyet jelentősnek mondhatunk. Az úrbéri adózásokból és szolgáltatásokból származó jövedelem pedig 10,09% volt. A kilencedből és a tizedből származó jövedelem ennek majdnem a kétszeresét adta, de összességében sem a bevétel, sem pedig a tiszta jövedelem tekintetében meghatározó szerepet nem játszott. A kiadási rovatban a konvenciós cselédek bére az összbevétel 27,42%-át tette ki, a munkaerő láthatóan elég drágának bizonyult. A 12.sz. táblázatban a cselédekre fordított kiadásokat részletesen feltüntettük. Az alkalmazottak és a cselédek kószpénzjövedelme az összjövedelemnek 33,75%-a volt.

43 41 SML Acta congreg. Az összesített táblázatot a korábbiakban idézett uradalmak összeírásaiból készítettük el. ^SML Acta congreg. 1843.máj.1. 1622.sz. T.Mérey Klára: Egy középnemesi uradalom gazdasági felmérése 1839-ben Somogy megyében. Agrártörténeti Szemle 1966. Vlll.évf.3.sz. 332-360.p. ^SML Acta congreg. 1837.nov.4. 4022.sz. A táblázatot elkészítettük.