Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

Az uradalmak tulajdonosai közül a legkevesebb tiszta jövedelmet Sárközy Sándor produkálta.

44 Az egyes ágazatok részesedése az eddigiektől eltérő képet mutat. A majorsági gazdálkodáson belül a növénytermesztés fölénye ilyen számottevő sehol sem volt. A rétekből származó jövedelem többszörösen megelőzi az állattenyésztésből elért bevételt, amelynél még a királyi regálé jövedelmek is nagyobb szerepet játszottak. A cselédekre fordított költségkiadás a tiszta jövedelem negyed része volt. A tiszta jövedelmet azonban tévesen 6545 Ft 4 xr-nak tüntették fel, holott az mindössze 4333 Ft volt. A tévedést a 11 .sz. táblázatban korrigáltam. Kubinyi László uradalma 27.995 forintos tiszta jövedelmével a második helyre került. Ha az egyes ágazatok tiszta jövedelmét vizsgáljuk, az alábbi képet kapjuk:

45 A növénytermesztés primátusát a 45,66%-os arány szemléletesen tükrözi, ha figyelembe vesszük, hogy az úrbéresek által szolgáltatott kilenced ós tized bevételei is a növénytermesztésből származtak, akkor a részesedési arány még inkább ennek a javára tolódik el. Az állattenyésztés a jövedelemnek csak 11,83% -át alkotta. Az uradalomban a szarvasmarha-tenyésztés előre törését jelzi, hogy már a birkából származó bevételnek egyharmadát adta. Jóllehet a jövedelem nagyobb része a majorsági birtokból származott, azonban az is figyelemre méltó, hogy az úrbéresek a tiszta jövedelem 36,44%-át adták. E magas részesedést elsősorban azzal indokoljuk, hogy a jobbágyok által művelt harmados földek fokozatosan növekedtek. Úgy tűnik, az adott lehetőségek között mind a nagybirtok, mind pedig a jobbágygazdaságok e gazdálkodási formát rentábilisnak tartották. A kiadási rovatban a konvenciós cselédek 16,64%-os költségét viszonylag alacsonynak tekinthetjük. Az uradalmi alkalmazottak és cselédek részletes konvenciós tabelláját a 13.sz. táblázatban tüntettük fel.

46 Ebből kitapinthatjuk az alkalmazottak hierarchiáját és az uradalmi gazdálkodásban betöltött szerepüket is. A fiscalistól eltekintve, aki csak készpénz fizetésben részesült, a többiek valamennyien természetbeni járandóságot is kaptak. Az egyénenként kapott fizetések ós jövedelmek elég jelentős aránytalanságokat tükröznek. Ez az uradalmat irányító számtartó és ispán tekintetében is igazolható, mivel az előbbinek a készpénzfizetése az utóbbinak majdnem a négyszerese volt. De ha az összjövedelmet tekintjük, akkor is szembetűnő, hogy alig javult ez az arány. A konvenciós tabellából a birkás gazda megkülönböztetett helyzete is bizonyítható, mind a készpénz, mind pedig a természetbeni jövedelme a többiekénél lényegesen magasabb volt. A korábbiakban már említettük, hogy az uradalmak többségét a permanens forgótőke hiánya jellemezte. Ez esetben is láthatjuk, hogy az uraság által kifizetett készpénz a kiadásoknak csupán a kisebbik hányadát alkotta. Hadik Vilmosné uradalmában a majorsági növénytermesztésből származó jövedelem 39,85%, az állattenyésztésé pedig csak 21,28% volt.

47 Az úrbéresek a szolgáltatások és az adózások révén - kilenced, tized, harmados földek - a tisz^SML Acta congreg. 1846.ápr.30. 1885.SZ. ^SML Acta congreg. 1837.jan.16. 215.sz. ^SML Acta congreg. U.o. A táblázatot elkészítettük. 47

SML Acta congreg. 1840.aug.1. 3246.sz.