Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
váskertekben termett 40 akó szilvát, amelyből 5 1/4 akó pálinkát készítettek. Egy akó pálinkát 20 Ft-ért értékesítettek természetesen gabonából is égettek pálinkát, mintegy 112 akóval. A sligovitzának nevezett pálinkához a gyümölcsöt a basali gyümölcsöskertből szállították, a pálinkafőzőnek a napszámosmunkát a gyalogbéresek biztosították. Itt főzték a sört is, amelyet árpából készítettek. Hadik Vilmosné tabi és bábonyi birtokán az úrbéres jobbágyok átlagban 4-8 kapás szőlőt műveltek, amelyért borkilencedet és -tizedet fizettek, évenként 170 2/8 akó bort. Akónként 6Ft 15 xr-ral számították. Az uraságnak azonban volt allodiális szőlője is 94 2/8 akó terméssel. Az uradalmi tisztilakás mellett lévő két holdnyi kertben termesztett gyümölcsökből szintén pálinkát égettek. A gyümölcstermesztéssel mind a tabi, mind pedig a bábonyi úrbéresek haszonnal foglalkoztak, miként azt a korábbiakban is már említettük. Helyben, illetőleg a megyehatárokon túl, főként Fehórvárott értékesítették. De a pálinkafőzést is jövedelmezően végezték. A Zichy-uradalom központjában, Nágocson a kastély melletti 14 holdas kertben többféle gyümölcsfát lehetett találni, amelynek ízletes, zamatos gyümölcseit nemcsak étkezésre használták, hanem a tetemes költséggel felépített, korszerű emeletes pálinka- ós sörfőző házban pálinkát készítettek belőle. A sórseki szőlőhegyben 24 hold, a nágocsi és a kárai szőlőhegyekben pedig 150 hold allodiális szőlőt műveltek. Az előbbi helyen termett 98 akó 49 icze bort 4 Ft-jával értékesítették, az utóbbi helyeken lévő szőlőhegyekben pedig 318 akó 58 icze bortermés volt. Erdőgazdálkodás Az erdőterületek magas részesedési aránya - az irtási munkálatok ellenére nemcsak a megyét, hanem az érintett uradalmakat is jellemezte (2-9.sz.táblázatok). Orczy Lajos orczi birtokán 441 5/8 hold tölgy- és cserfából álló erdőterület volt, a tömörkei határban pedig 470 3/8 hold, hasonló összetételű faállománnyal. Az uraság ebből fedezte évi tüzelő és épületfa szükségletét. Évenként azonban a fáknak még kétszázad részét sem vágták ki. Bő makkterméssel nem dicsekedhettek, Orcziban a helybéli jobbágyok azt gyalognapszám ellenében árendálták. A tömörkei erdőben a makkot a birkákkal etették meg. A fák 60 év alatt vágásra érettekké váltak, az ópületfákat Kaposvárott értékesítették. Schmidegg Józsefné ugyancsak az 1230 hold erdejéből biztosította alkalmazottainak és cselédeinek a szükséges évi tűzifát, akik egyébként heti két nap faózási joggal rendelkeztek, amely Szent Mihály naptól József napig tartott. Azonban ezekben az erdőkben makkoltatták az uraság sertéseit is. Az uraság tóglaógetőjében folyamatosan jelentős mennyiségű hasábfát használtak fel. Sárközy Sándor uradalmában az összeírok a legelő és erdőterületeket együttesen tüntették fel, a 233 1/8 holdat inkább legelőként hasznosították, mivel a nyírfákat nem lehetett értékesíteni. Kubinyi László uradalmában az erdőterületek 1694 holdat tettek ki, amelynek egy részét legelőként is használták. Az erdőt a fakitermelés szempontjából 32 vágásra osztották. A fák többsége makktermő tölgyből állott, de volt benne szil, gyertyán, éger és abroncsnak való mogyorófa is. Hadik Vilmosné tabi birtokán az összeírok 298, a bábonyi határban pedig 603