Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

nyát népszerűsíteni. Az Orczi uradalomban a kenyérgabona - búza ós rozs termése 1359 pm. volt, a burgonyáé pedig már 668 pm. A hajdina ós a lencse aránya hasonló, mint ahogy azt az úrbéreseknél tapasztaltuk. Tömörkei pusztában egyoldalúan csak gabonaféléket termesztettek, főképpen búzát és zabot. Schmidegg Józsefné berki birtokán az úrbéresek 525 1/4 pm. búzát és 438 pm. rozsot termesztettek, de a zab 404 1/2 pm. termése is szokatlanul magas részesedést mutatott. A kukorica mint emberi eledel - ós állati takarmány - a hajdina népszerűségét többszörösen felülmúlta. A majorsági földek gabonatermesztése szerkezetileg a fentiekhez hasonló képet mutatott, azonban feltűnően magas volt a repce és a kukorica részesedése. A repce kifejezetten uradalmi terménynek számított, a kukoricát azonban az úrbéres földeken és az uradalmakban egyaránt megtalálhatjuk. Mivel a kukorica eléggé munkaigényes, annak jelentős részét a jobbágyok harmados földekben bérelték. A burgonya 2040 pm. termésével jelzi, hogy a gabonafélék mellett ez a termény volt a piacon a legkeresettebb. A mák új kultúrnövénynek számított, amely egyúttal azt is jelezte, hogy a terményszerkezet sokszínűbbé vált ós igazodott a piaci igényekhez, értékesítése nem okozott gondot, jó áron tudták eladni a kaposi hetipiacokon és a környékbeli vásárokban. A takarmánynövények bükköny - és a rétgazdálkodás színvonala az állattenyésztés fejlettségére utal. Sárközy Sándor lóki és pusztakorpádi birtokán az úrbéres gazdálkodás nem játszott szerepet, így csak az uradalom terméseredményeit ismertetjük. Itt már a rozs primátusa vitathatatlan, megelőzi a búzát. Ha a termónyszerkezet egészét tekintjük, az esetben láthatjuk, hogy meglepően magas a zab és a hajdina részesedési aránya, a kukoricából kevesebbet, burgonyából pedig semmit sem termesztettek. Hadik Vilmosné tabi birtokán az úrbéres földeken a rozs ugyancsak háttérbe szorította a búzát, viszonylag magas volt az árpa ós alacsony a zab részesedési aránya. A kapásnövények közül csak a kukoricát említhetjük meg, burgonyát itt sem termesztettek. A majorsági birtokon a gabonafélék közül a búza és a rozs került előtérbe, árpa itt is alig termett. A kapásnövényeknél a kukorica ós a burgonya aránya megközelítően azonosnak mutatkozott. De megtaláljuk még a hagyományos növényeket is, így többek között a repcét ós a hajdinát. A takarmánynövények aránya minimális volt, ezt feltehetően ellensúlyozta a fejlettebb rétgazdálkodás. Kubinyi László patai úrbéreseinél a búza és a rozs termesztése került előtérbe. Árpból kevesebbet, zabból viszont meglehetősen sokat termesztettek. A kukorica aránya viszont alacsony, a hajdináé pedig elég magas. Poklosiban az úrbéresek termónyszerkezete hasonló képet mutatott, a búza fölénye azonban erőteljesebben érvényesült. Hajdinát, kukoricát is haszonnal termesztettek, a burgonya azonban ezen a tájon nem volt népszerű. Basal helység úrbéres földjein a gabonafélék ós a kapásnövények aránya a fentiekhez hasonló volt. Molványban a viszonylag kevés úrbéres földben a búza dominált, de a kukorica is jelentős szerepet játszott. Az uradalom központja - a majorsági birtok - a molványhidi pusztán volt, ahol az uraság 1209 1/8 hold szántófölddel rendelke25

Kósa László: A burgonya termesztése Magyarországon. Bp.1980. T.Mérey Klára: Somogy megye mezőgazdasága 1790-1848. Kaposvár. 1962. Szili Ferenc: i.m. 144-157.p.