Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
zett. A talajviszonyok és a piaci adottságok itt is a búzaterületek kiszélesítését vonták maguk után, a rozs már alárendelt szerepet játszott. Feltűnően magasnak tűnik az árpa részesedése. A harmados bórföldeken az úrbéres jobbágyok elsősorban gabonaféléket és repcét termesztettek. A kapásnövónyek közül a kukorica részesedési aránya volt a legmagasabb, majd a burgonyáé. A bükkönymag és a zabosbükköny az állattenyésztés fejlettségére utal. Zichy János úrbéreseinek földjei Nágocs mezőváros és Kára puszta határában voltak. A jobbágyföldek azonban elsősorban Nágocshoz kapcsolódtak. A gabonaféléken kívül csak kukoricát termesztettek. A búza és a zab meghatározó szerepet játszott, de az árpa aránya is viszonylag magas volt. A majorsági földek nyolc nagy összefüggő táblát alkottak, amelyeket kétnyomásban műveltek meg. Az uradalom terményszerkezete az úrbéresekénél sokszínűbb képet mutatott. A gabonaféléknél a búza elsőbbsége vitathatatlan, ugyanakkor feltűnően magas az árpa és a burgonya részesedési aránya, amely nyilvánvalóan összefüggött azzal, hogy az uraság tetemes költséggel pálinkaógetőt ós sörfőző házat építtetett modern gépekkel berendezve. Márpedig köztudott, hogy a fenti termények voltak a pálinka ós sörkészítés alapanyagai. A zab és a takarmánynövények kiszélesítése nyilvánvalóan az állattenyésztés érdekét szolgálta. A burgonya egyébként a tóméi és a kárai pusztában egyaránt meghatározó volt, kukoricát lényegesen kisebb területeken termesztettek. Rét és legelőgazdálkodás Orczy Lőrinc orczi uradalmában a 44 5/8 hold kaszálórét a szükséges szénát biztosította. Esztendőnként egy holdról 1 1/4 kétökrös szekér szénát takarítottak be. Tömörkei pusztán a 95 4/8 hold rét a fentiekkel azonos minőségű volt. Egy szekér szénát elég magas áron, 6 Ft-ért lehetett értékesíteni. Mindkét helységben a sarjú holdanként háromnegyed szekér szónahozamot adott, amelyet 5 Ftért értékesíthettek. Bár a legelő használata közös volt, azt többnyire mégis a jobbágyok használták, így a szarvasmarha-tenyésztést jelentős haszonnal művelhették. 26 Schmidegg Józsefné berki uradalmában az uraság 537 1/8 hold elsőosztályú rétet birtokolt, amelyről 1611 szekér szénát takarítottak be, egy hold két szekér szénát adott. Berkiben és Kisberkiben a legelő elkülönítése már befejeződött, Mosdóson pedig e kérdés napirendre került. Sárközy Sándor lóki és pusztakorpádi uradalmában 293 3/8 hold réttel rendelkezett. A rétekről holdanként 2 kétmarhás szekér szénát ós sarjút kaszáltak le, egy szekérre 10 mázsát lehet számítani. A 233 1/8 hold legelő jogilag ugyan közös volt, de az földesúri használatban állott. 28 Hadik Vilmosné tabi birtokrészében 148 kaszás réttel rendelkezett, amelyről évenként 172 kétmarhás szekér szénát takarítottak be. Az állattenyésztés fejlettségét bizonyítja, hogy 20 hold bükkönyös zabot is termesztettek, amely évenként 31 kétmarhás szekér szénát adott. A 12 hold lucernás pedig 36 szekér szénát biztosított. 29 26 SML Acta congreg. Orczy Lőrinc uradalmának idézett birtokösszeírása. 27 SML Acta congreg. gróf Schmidegg Józsefné uradalmának idézett birtokösszeírása. 28 SML Acta congreg. Sárközy Sándor uradalmának idézett birtokösszeírása. 29 SML Acta congreg. özv.gróf Hadik Vilmosné uradalmának idézett birtokösszeírása.
