Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
új, korszerű technológiával, a trágyázás rendszeresítésével, a háromnyomásos gazdálkodás felszámolásával és a vetésforgó bevezetésével azonban az agrárgazdaság egészében megújítható. Ez a folyamat majd csak más termelési viszonyok közepette, az 1848-as forradalom ós jobbágyrendszer felszámolása után, egy minőségileg magasabb szintű agrárstruktúrában bontakozhatott ki. Növénytermesztés Az 1771. évi megyei termésösszeírásban a gabonafélék az alábbiak szerint oszlottak meg: a búza 53,14%, a rozs 27,36%, a zab 17,36%, az árpa pedig 2,12% arányban részesedett. 22 Jóllehet az eltelt háromnegyed évszázad alatt a növénytermesztésben történtek változások, továbbra is a gabonatermesztés fölénye dominált. Azonban azt is figyelembe kell vennünk, hogy az 1845. évi megyei kimutatás szerint, a fölény már korántsem volt olyan számottevő, mint korábban, ugyanis a kapás- és az ipari növények elterjedése és meghonosodása is kimutatható. Ugyanakkor azt is észre kell vennünk, hogy a gabonafélék összetételében is történtek módosulások: a búza részesedési aránya 33,75%-ra csökkent, a rozsé vizsont 49,90%-ra növekedett. Az árpa 1,36%-os részesedése változatlanul alacsony maradt, és a zab 14,98%-os aránya is stagnálást mutat. 23 Időközben a növénytermesztés, miként azt struktúrájából is láthatjuk, mind a belső és külső piaci igényekhez, mind pedig a földrajzi adottságokhoz és lehetőségekhez is alkalmazkodott. Az árpát Somogy megye jelentős homokterületein nem lehetett haszonnal termeszteni, a rozsnak azonban kifejezetten kedvezett ez a talaj. A továbbiakban az általunk tárgyalt uradalmak növénytermesztését, tágabb értelemben pedig gazdálkodásuk egészét vázoljuk fel. A főbb adatokat a 4-9.sz. táblázatokban tüntetjük fel, birtokonként külön választva az úrbéres jobbágyok és az uradalmak - majorsági birtokok - gazdálkodását. 24 Báró Orczy Lőrinc orczi birtokán az úrbéres jobbágyok szántóföldjeikben főképpen búzát termesztettek, a rozs alárendelt szerepet játszott, meglepő viszont a zab és a kétszeres népszerűsége. A kukorica növekvő aránya megyeszerte kimutatható, Orcziban a termés részesedését alapul véve, közvetlenül a búza után következik. A népi táplálékként szolgáló hajdina valamelyest háttérbe szorult, az egykor kedvelt kölest pedig nem termesztették. A majorsági szántóföldeken a gabonafélék primátusa továbbra is megmaradt azzal a módosulással, hogy itt a rozs a búzát már háttérbe szorította. Ugyanakkor feltűnő a zab magas részesedési aránya. Ha a növénytermesztés terményszerkezetének szélesebb skáláját vizsgáljuk, akkor kitűnik, hogy a burgonya, amely az 1771. évi megyei terméskimutatásban még nem szerepelt, időközben viszonylag gyorsan - látványosan elterjedt. 1845-ben a megyében a burgonyaterületek nagysága már megközelítette a kukoricáét. Úgy tűnik, hogy az 1815-1816. évi óhínséges esztendők után sikerült a burgo^SML Kgy.jkv. 1771. 140.p. Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában. 1700-1848. Szerk. Szita László. Kaposvár, 1988.144.p. 23 SML Acta congreg. 1846.febr.3. 38.sz. 24 SML Acta congreg. A korábbiakban idézett uradalmak birtokösszeírásai. A táblázatokat elkészítettük.
