Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
hold erdő, Patán 114 2/4 hold rét, Poklosiban pedig 21 hold rét tartozott a majorsági birtokhoz. Patán az úrbéres jobbágyok 512 holdat, Poklosiban 656 holdat, Molványban pedig 400 holdat birtokoltak. 19 A fentiek alapján kirajzolódik előttünk az a kép, amely más uradalomtörténeti tanulmányokból is kitűnik, hogy a birtoktulajdon jogi részét illetően ez idő tájt a majorsági birtok domináns szerepet játszott. Azonban az is egyértelmű, hogy a művelési ágak megoszlásában a történelmi tradíciók is meghatározóak voltak. Somogy megye gazdasági fejlődésének megkésettségében többek között az a tény is közrejátszott, hogy a török kiűzését követően az erdőségekből, a lápokból és a mocsarakból csak megkésve és mórhetetlen emberi energia igénybevételével lehetett művelhetővó tenni a gazdasági környezetet. Az irtások ellenére még mindig nagy az erdők részesedési aránya, amely részint akadályozta a mezőgazdaságban, hogy a művelési ágakat jobban a kor igényeihez igazítsák, másrészt pedig ez a tény a birtokok jövedelmezőségét is gátolta. A későbbiekben majd láthatjuk, hogy ebben a korban az erdők adta lehetőségeket még nem lehetett üzleti szempontból elég rentábilisan kihasználni. A művelési ágak egyik pólusán kitapinthatjuk a dinamikusan növekvő szántóterületeket, a másikon azonban - az irtások ellenére - az erdőterületek viszonylag magas részesedést mutatnak. A Dráva ós a Kapós folyó szabályozásával, a mocsaras területek lecsapolásával és hasznosításával a rét és a legelőterületek aránya megnövekedett, amely e megyében és a vizsgált gazdaságokban is az állattenyésztés folyamatos fejlődését biztosította. A napóleoni háború gabonakonjunktúrát idézett elő, amely a szántóföldek kiszélesedését vonta maga után. A gazdasági fejlődésre az egyes uradalmak lehetőségeik szerint különbözőképpen reagáltak. Éppen ezért nyilvánvaló, hogy a közös vonások ellenére a sajátos jelenségekre is fel kell hívnunk a figyelmet. Ezt plasztikusan érzékelhetjük, ha az uradalmak művelési ágainak arányait összehasonlítjuk. Egy 1844-ben készült nemesi birtokkimutatásból nemcsak a nemesség strukturális összetételét ismerhetjük meg, hanem az általuk birtokolt földek minőségi megoszlását is. 20 A kimutatás névjegyzékében 334 sorszám szerepelt a hétszilvafás kisnemesektől a többtízezer holdas arisztokratákig. A nemesség létszáma ennél lényegesen magasabb volt, de a nemesi falvak lakóit csak a falu feltüntetésével jelölték, így a nemesdédi, a nemeskifaludi, a pátrói, a nemesvidi kisnemesdket és feltehetően néhány adómentes község közbirtokosságát is. Az összeírás szerint a megyében a nemesség 1.463.892 7/8 holddal rendelkezett. Ebből első osztályú minősítést kapott 231.626 1/8 hold, az összterület 15,82%-a. A másodosztályú 489.472 3/8 hold már magasabb, 33,43%-os részesedést mutat, de a kettő együtt sem éri el az összterület felét. A földek többségét a harmadik osztályba sorolták, 543.948 2/8 holdat, vagyis 37,17%-ot. Negyedosztályú minősítést kapott 156.502 2/8 hold, ötödosztályút pedig 42.343 7/8 hold, vagyis az összterületnek 10,69, illetve 2,89%-a. 21 A fenti adatok plasztikusan bizonyítják, hogy a termőföldek minősége még korántsom optimális. További lecsapolásokkal ós a vizek szabályozásával, valamint 19 SML Acta congreg. 1837.jan.16. 215.SZ. ^SML Acta congreg. 1844.nov.2. 4320.SZ. 21 Uo.
