Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
Az uradalmak gazdaságföldrajzi adottságai kétségkívül bizonyos különbözőségeket is mutattak, azonban gazdálkodásuk eredményességét oly mórtékben nem befolyásolták, hogy a sikert vagy sikertelenséget jelentősen ennek a tényezőnek lehetne tulajdonítani. Orczy Lőrinc ós özv.gróf Schmideggné birtokai a megye központi részében lévő Kapós völgyében voltak, ahol a gazdálkodás adottságai az elmúlt évtizedekben tetemesen javultak. Beszédes József, a kor jeles vízmérnökének irányításával 1820-1835 között végezték a Kapós vízrendezési - lecsapolási ós árvédelmi munkálatait. Az egykor lápos, mocsaras területek helyén kialakult termékeny szántóföldek és legelők nagyobb jövedelemhez juttatták tulajdonosaikat. 9 Schmideggné birtoka első osztályú termékeny szántóföldből, rétekből, legelőkből és erdőkből állott. A föld holdankénti értékét általánosságban 80 pengő forintra becsülték. 10 Orczy Lőrinc szántóföldjei is többnyire első osztályúak voltak, kaszáló rétjeinek egy része viszont - a toponári határban - posványos és berkes volt; a lecsapolási ós az irtási munkálatokat nem kis költséggel folyamatosan végezték. A terményeket ós az állatokat viszonylag könnyen értékesíthették, részint a Berki mezővárosában tartott négy országos vásárban, vagy pedig a közeli somogyi és Tolna megyei vásárokban. A megyeszékhely, Kaposvár vásárai és hetipiacai serkentőleg hatottak, mivel mindössze két órányi távolságra kellett csak az árukat szállítani. A Tolna megyei Hőgyósz mezőváros - jelentős piacközpont - 4 órányi, Pécs szabad királyi város pedig 5 órányi távolságra volt. De a vásárairól és heti piacairól híres Kanizsa és Veszprém sem volt sokkal messzebb, a piacozó szekerek 9 óra alatt tették meg e távolságot. A megye középső részén, a Kapos-völgy nyugati tengelyétől nem messze, Lóki pusztán ós a pusztakorpádi határban Sárközy Sándor táblabíró uradalma helyezkedett el. Fekvését tekintve sík vidék volt, amíg az előbbi birtokrész talaja agyagos, az utóbbié azonban vegyes volt, homokkal kevert földekből állott, amely főképpen a rozs termesztésének kedvezett. Zichy János ós özv. gróf Hadik Vilmosné birtokait, földrajzi közelségük miatt mindkét uradalom a tabi dombháton volt - együttesen vizsgáljuk. Nágocson, a jutomi ós a tóméi pusztákban ós Kára faluban, a dombos agyagos talajban jobbára búzát, rozsot, árpát ós zabot termesztettek, de ezen kívül szinte valamennyi növényi kultúrát haszonnal múvelték. Az összeírok szerint „földjeik igen jók, rétjeik középszerűek, erdői és legelői szépek". 11 A terményeket ós az állatokat többnyire a veszprémi és a kanizsai piacokon értékesítették, az előbb említett mezőváros 12, az utóbbi pedig 8 órányi távolságra volt. Gróf Hadikné uradalmában és az úrbéres birtokokon, főképpen a dombos területeken a szőlőtermesztés gazdaságos, de a rétek és a legelők is kiváló minőségűek. „Egy pm. búza 6, a rozs 12, az árpa 8, a zab 8 pm. termést adott." 12 9 Bencze Géza: Beszédes József „Kaposvíz" tárgyú értekezése. Kézirat SML. Uő: A Kapós vízrendészeti munkálatai Somogyban 1820-1835. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk: Kanyar József. Kaposvár, 1971. Uő: A somogyi Kapós mente gazdálkodása a XIX.sz. első felében. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv. Szerk: Kanyar József. Kaposvár, 1976. 10 SML Acta congreg. 1843.május 1. 1622.sz. 11 SML Acta congreg. 1844.aug.1. 2800.sz. 12 SML Acta congreg. 1840.aug.1. 3246.SZ.
