Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
A bábonyi birtokokon többféle gyümölcsöt is termesztettek, amelynek jelentős részét a fehérvári piacon értékesítették. De a vásárlók között ott voltak a helybéli lakosok, valamint a vidéki felvásárlók - többnyire árendás zsidók -, akik főképpen a szilvát vásárolták meg, amelyből pálinkát készítettek. A meredek dombokkal szabdalt vidéken jó borszőlőt termesztettek, de az erdők is elsőrangúak voltak. A Zselic déli peremén Kubinyi László birtoka négy helységet is érintett. Patán a szántóföldeket a sík területen viszonylag könnyen művelhették, és a bizottság első osztályúvá minősítette. A rét egy része a poklosi és a patai malom között javításra szorult. Molványban az agyagos talaj elsősorban a búza termesztésének kedvezett, parlag rétjeit kétszer kaszálták. Az erdőt legelőül is használták. Az uradalom nem szótszabdalt, hanem összefüggő birtoktestekből állott. Patához Poklosi 1/8, Basal 2/4, Molvány 1, a molványhidi puszta pedig 3/4 órányi távolságra esett. Ez a gazdálkodás szervezése, irányítása ós a termények értékesítése szempontjából is kedvezőnek mondható. Az uradalmat szinte kettészelő déli postaút lehetővé tette a termények és az állatok gyors ós könnyed szállítását. Ennek egy részét a megye gazdaságilag második legfejlettebb mezővárosában, Szigetvárott értékesítették. Az uradalom azonban gyakran vállalta - a jövedelmezőség reményében - azt a kockázatot is, hogy terményeit a távolabbi helységekben - a vásárokban ós a hetipiacokon - értékesítse. Pécs a postaúton mindössze négy órai, Kanizsa pedig egy napi járóföldre volt. A szállítási nehézségeket a magasabb piaci árak kompenzálták. Az uradalmak, terményeik értékesítése tekintetében megközelítően azonos helyzetben voltak. Nemcsak azok, amelyeket postautak érintettek, mivel a megye belső részét átszabdaló földutak is lehetővé tették az áruk gyors szállítását. Az uradalmi árendások is jelentős szerepet játszottak a termények értékesítésében, gyakran ők voltak a gazdag kanizsai zsidó kereskedők megbízottjai, felvásárlói, akik a közvetítői ós a távolsági kereskedelemben is fontos láncszemet alkottak. 13 (1 .sz.táblázat.) Művelési ágak megoszlása A bizottságok a művelési ágak feltüntetését eléggé nagyvonalúan kezelték. E tekintetben a hitelesség igényével csak Zichy János birtokait írták össze, elkülönítették a majorsági és az úrbéres birtokot, és a föld értékét is meghatározták. A földesúr kezelésében volt a birtok jelentősebb része (65,32%), míg a jobbágyság a földnek csak 34,68%-át birtokolta. A 2.sz. táblázatból az is kitűnik, hogy a megelőző évtizedekben végrehajtott úrbéri regulációk során a minőségileg jobb földeket a földesúr a majorságához csatolta. 14 A föld magas értéke egyúttal magyarázatot ad arra is, hogy az eladósodott földbirtokosok miért kaptak rendszeresen kölcsönt, jóllehet gazdálkodásuk színvonala és jövedelmük sok esetben nem nyújtott a hitelezőnek kellő biztosítékot. A föld értéke volt.az „aranyfedezet", mivel eladósodás esetén a hitelező azt olcsón bérbe vehette, 13 SML Acta congreg. 1837.nov.4. 4022.SZ., 1843.május 1. 1622.sz., 1846.ápr.30. 1885.SZ., 1837.január 16. 215.SZ., 1840.aug.1. 3246.sz., 1846.ápr.30. 1885.sz., 1837.január 16. 215.SZ., 1840.aug.1. 3246.SZ., 1846.ápr.30. 1885.SZ., 1844.aug.1. 2800.SZ. A táblázatot elkészítettük. 14 SML Acta congreg. 1844-aug.1. 2800.sz.
