Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

HAT SOMOGYI KÖZÉPBIRTOK GAZDÁLKODÁSA A REFORMKORBAN SZILI FERENC Bevezető Tanulmányunkban vázlatosan hat somogyi középbirtok gazdálkodását ismertetjük, amellyel a jövőben elkészítendő megyei uradalomtörténeti monográfiához hasznosítható adatokat kívánunk adni. Vizsgálódásunk a reformkor dinamikusan fejlődő évtizedét, az 1830-as 1840-es éveket foglalja magába. A rendelkezésre álló forrásokat - birtokösszeírásokat - az 1795. március 24-én kiadott helytartótanácsi rendelet normatívája szerint készítették. Ez lehetővé teszi az egységes szempontú vizsgálatot, az uradalmak összehasonlítását, jóllehet mind a birtoknagyság, mind pedig gazdaságföldrajzi adottságok tekintetében eltérő sajátosságokat is mutatnak. A tanulmány terjedelme azonban nem teszi lehetővé, hogy a forrásokat a teljesség igényével mutassuk be, ezért elsősorban a közös ós az eltérő jelenségekre hívjuk fel a figyelmet. Az összeírásokat a megyegyűlés által kijelölt főszolgabírák, az illetékes uradalmi tisztek és az érintett falvak elöljáróiból - falusi bírák ós esküdtek - kinevezett bizottságok végezték. Mindenekelőtt részletesen megjelölték az uradalmak nagyságát 1100-1200 négyszögöl holdakban, a birtoktestek földrajzi elhelyezkedését, a birtokkoncentráció mértékét, felsorolták a szomszédos uradalmak helységeit ós tulajdonosait, majd megemlítették a határpereket is. Ismertették a művelési ágak: a szántóföldek, a rétek, a legelők, a szőlőterületek ós az erdők minőségi állapotát. Felsorolták a főbb terményeket ós azok értékesítési lehetőségeit, a piaci árakat, a közelebbi ós a távolabbi vásártartó mezővárosokat. Választ kaptunk a birtokok jogi helyzetére - osztott vagy osztatlan -, de kitapinthattuk hosszabb távon a gazdálkodás eredményességét vagy sikertelenségét is. Mindezeknek beszédes bizonyítókai a földvásárlások, a zálogolások és az eladósodott birtokok árendába adásának kényszerei. Megismerhettük a földesúri - jobbágyi kapcsolatokat, a birtokelkülönítóseket, a közös legeltetés megszüntetéséből adódó ellentóteket, a legelőelkülönítési pereket stb. Figyelemmel követhettük a jobbágygazdaságokat, gazdálkodásuk színvonalát, a differenciálódás ós a jobbágyszolgáltatások mértókét is. A birtokösszeírásokban részletesen kimutatták az uradalmak tiszta jövedelmeit,