Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

minden esetben 6 év átlagát vették figyelembe.

1 Felsorolták az épületeket, azok rendeltetését, állagát és pénzbeli értékét. Majd külön művelési ágak szerint ismertették a különböző termények mennyiségét, a bevételt, a kiadást és végül a tiszta jövedelmet. Az állattenyésztésnél ugyancsak részletesen ismertették a költségkiadásokat ós a bevételeket. Választ kaptunk arra is, hogy a reáljövedelmek - a korcsmák, a malmok, a vásártartási jog - milyen arányban járultak az uradalmak jövedelmezőségéhez. Végül részletezték a kiadásokat: az épületek és a munkaeszközök fenntartási ós karbantartási költségeit ós nem utolsó sorban a legjelentősebb tételt, a konvenciós cselédek készpénz és természetbeni járandóságainak értékét. A rendelkezésünkre álló összeírásokat természetesen megfelelő kritikával értelmezzük. Ugyanis a földbirtokosoknak minden esetben az volt az érdekük, hogy a bizottságok a valóságnál jobb képet adjanak, mert csak ennek reményében vehettek fel nagyobb kölcsönöket. Joggal feltételezzük, hogy ilyen jellegű birtokösszeírásokat csak azok a földbirtokosok készítettek, akiket az eladósodás újabb kölcsönök felvételére kényszerített.

2 A fenti kijelentést bizonyíthatjuk, mivel özv. gróf Schmidegg Józsefné az 1817-1843 közötti időszakban tizenkét esetben vett fel kölcsönt 6%-os kamatra. Eladósodására jellemző, hogy a vizsgált időpontban hitelezőinek 30.564,45 Ft vc-val, 27.000 ezüst pengővel, valamint 1.625 arannyal tartozott.

3 Báró Orczy Lőrinc családjának adóssága 1756-1837 között az alábbiak szerint alakult: 22.000 Ft-tal, 7.200 Ft vc-val ós 1.760 arannyal tartozott, amely végül is arra kényszerítette, hogy birtokait 12 évre Tolnai Festetits Antalnak évi 2.800 conventionális ezüst pénzért árendába adja.

4 Gróf Hadik Vilmosné pedig 30.000 pengő forint kölcsönt készült felvenni.

5 Az érintettek közül a többiek nem voltak így eladósodva, de feltételezhető, hogy a birtokösszeírást ők is hitel felvétele céljából készítették. Végső összegzésként arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelen tanulmányunkkal az uradalomtörtóneti kutatóknak kívántunk hasznosítható adatokat adni. A táblázatokban rejlő lehetőségeket csak főbb vonalakban használtuk fel, a részletesebb elemzéstől eltekintettünk, csak a főbb sajátosságokra és tendenciákra hívtuk fel a figyelmet. Egyúttal felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a rendelkezésünkre álló összeírások látszólagosan statikus állapotokat tükröznek, a valóságban azonban hozzávetőlegesen fél évtizedes gazdasági folyamatokat tartalmaznak. Az uradalmak együttes vizsgálatát főképpen azzal indokoljuk, hogy éppen ez a birtoktípus viselte el legnehezebben az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően a strukturális átalaku1 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML). Báró Orczy Lőrinc cs.kir. belső titk. tanácsos, Orczy és Tömörkei pusztai birtokának összeírása. Acta congreg. 1837.nov.4-i nagygyűlés 4022.sz. özv.gróf Schmidogg Józsefné Berki, Kisberki, Mosdós, Szálacska pusztai birtokának összeírása. Acta congreg. 1843.május 1. nagygyűlés 1622.SZ. Sárközy Sándor táblabíró birtokainak összeírása. Pusztakcrpád, Lók puszta. Acta congreg. 1846.ápr.30. nagygyűlés. 1885.SZ. Kubinyi László patai uradalmának birtokösszeírása. Acta congreg. 1837. január 16-i nagygyűlés 215.sz. gróf Hadik Vilmosné tabi és bábonyi birtokainak összeírása. Acta congreg. 1840.aug.1. 3246.sz. Zichy János Nágocs, Kara, Jutom és Tomé puszták birtokösszeírésa. Acta congreg. 1844.aug.1-jei nagygyűlés 2800.sz. 2 SML Szaszkó István: A középbirtokos nemesség jövedelmi viszonyainak forrásai (Somogy megye). Kézirat. 3 SML Acta congreg. 1843.május 1. 1622.sz. 4 SML Acta congreg. 1837.nov.4. 4022.SZ. 5 SML Acta congreg. 1840.aug.1. 3246.sz.