Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

ienrős anyagi támogatás), a társadalmi tanulmányi Ösztöndíjak, bölcsödéknek, könyvtáraknak, művészeti csoportoknak, a tanulók nyári táborozásainak (Balatonfenyvesen) támogatása mind-mind felsorolhatatlan példával szerepel a kerületi tanácsok határozataiban, létesítményeiben. Ezeknek a határozatoknak a tanulmányozása arról győz meg bennünket, hogy sok esetben az egyes szaktársaknak az ellátatlan területek problémáinak megoldásában tapasztalható tétlenségét a kerületi tanácsok tevékenysége pótolta. Ez érthető. Ezek a helyi testületi szervek érintkeztek a lakossággal, a problémákat jelölőgyüléseken, tanácstagi beszámolókon hozzájuk továbbították. A sokszor évekig elhúzódó, sürgősen megoldásra váró problémákkal nem is tehettek mást, mint saját anyagi erőből oldották meg azokat. Igy találkozunk orvosi rendelőkkel, óvodákkal, iskolákkal, szociális otthonokkal, könyvtárakkal, nyári ifjúsági táborokkal, de még orvosi és pedagógusi szolgálati lakásokkal is. Ezeket a kényszerítő szükségesség, az adott területeknek egészségügyi, szociális, vagy éppen kulturális ellátásának javítása érdekében létesítették a kerületi tanácsok. (Sok egyéb, égetően sürgős — főleg kommunális — helyi problémájuk rovására.) VI. A kerületi tanácsok működéséből levonható következtetések Ugy véljük, elegendő kerületi tanácsi és végrehajtó, bizottsági határozatot és létesítményt tanulmányoztunk és említettünk meg példaként ahhoz, hogy a kerületi tanácsok 1954-1971 években kifejtett működéséről, életre hívásuk szükségességéről bizonyságot szolgáltassunk — mint ahogy azt munkánk bevezetőjében felvetettük. Kétségtelen, hogy az állami és egy városra vonatkoztatott helyi feladatok nem oszthatók kerületekre. Igy volt és van ez Pécs város vonatkozásában is. A lakosság jobb ellátását szolgáló szociálpolitikai, művelődésügyi, ipari, kereskedelmi, egészségügyi, stb. elvek, célok valóban nem oszthatók kerületekre. Mégis ugy tűnik a tanulmányozott határozatok és kerületi tanácsi létesítmények alapján, hogy az elvek és célok megvalósításának a tárgyalt időszakban és az adott körülmények között a kerületi fanácsok és szerveik megfelelő hatékonysággal, eredményességgel működött szervezeti formái voltak. Es ennek a működésnek nemcsak elősegítő, de gátló körülményei, tényezői is voltak: A belpolitikai életünkben 1953 év nyarán végbement változások folyományaként szükségszerűen mentek végbe az államéletünk demokratizálását célzó, azt eredményező szervezeti változások is. Az uj, 1954. évi tv. a tanácstörvény és ennek végrehajtási utasításai jogi alapot biztosítottak ehhez. A politikai fordulat után a tanácsi munkában is megváltoztak az elvárások: az adminisztratív módszerek és formális munka helyett a tartalmi tevékenységre törekedtek. Arra, hogy a tanácsok a lakosság, a dolgozó tömegek életszínvonalának emelése, a kommunális, kulturális, szociális ellátás fejlesztése érdekében munkálkodjanak. Ugyanakkor — különösen a kerületi tanácsok működésének első éveiben — még hatottak visszahúzó erők is. A kerületi tanácsok és végrehajtó bizottságok határozatai, a működésük