Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

során keletkezett létesítmények és a lakosság ellátásának javulásában elért eredmények nem teszik indokolttá, hogy mindenáron keressünk gátló körülményeket, mégis — mert voltak ilyenek — néhányat meg kell említenünk. Ezek között elsősorban az önállóság hiányát, a túlzott „gyámkodást" kell kifogásolnunk. Mind a testületi szervek célkitűzéseinek (munkaterveinek) előkészítése során, mind határozatainak, intézkedéseinek irányításában, mind pedig a szakigazgatási szervek hatósági tevékenységében még hatottak azok a munkamódszerek, amelyek párt és állami szervek részéró'l tapasztalható volt beavatkozásnak, az önállóság elvonásának alapjai voltak. Az önálló helyi elhatározásokat, a testületi ülések napirendjének megállapitását, közületi, vagy egyedi ügyekben a hatósági döntést sok esetben befolyásolták ezek a munkamódszerek. Különösen a gazdasági természetű célkitűzések, elhatározások vonatkozásában hatottak ezek a módszerek az önállóság, a helyi kezdeményezés fejlődésének gátjaként. A költségvetés és fejlesztési alap kereteinek meghatározottságát törvényszerűnek kell tekinteni. Ezek hovaforditásának sok esetben felettes szervek részéről eleve történt meghatározottságát azonban nem. Mint említettük, a kerületi tanácsok irányítása alatt nem működtek vállalatok, vagy egyéb gazdasági egységek, amelyek saját anyagi alapot biztosítottak volna gazdasági és gazdaálkodási tevékenységük önálló fejlesztéséhez. Költségvetésük túlnyomórészt állami hozzájárulásból, kisebb részben helyi forrásokból táplákozott. Fejlesztési alapjuk bevételei központi támogatásból, községfejlesztési hozzájárulásból és a lakosság társadalmi munkájából alakultak. Hosszúlejáratú bankhitelt egyik kerületi tanács sem vett igénybe. A községfejlesztési alapra vonatkozó jogszabályok és végrehajtási utasításaik gyakorisága itt nem feszi lehetővé ismertetésüket. A kerületi tanácsok gazdasági tevékenységének fejlődése és létesítményeik azt igazolják, hogy a kezdeti évek után kedvezően hatottak a fejlesztési alapra vonatkozó jogszabályok. Ez a körülmény viszont már a tevékenységet elősegítő tényező. Egy másik — nem jelentéktelen — körülmény a kerületi tanácsok működésének — eredményeinek — értékeléséhez: A tanácsok általános választása 1950. október 22-én volt. A Pécsett megválasztott kerületi tanácsok első alakuló ülésére 1954. december 6-án került sor. Az országban működött többi helyi tanács tehát már négy éves tapasztalatfal rendelkezett akkor, amikor itt a kerületi tanácsok megkezdték működésüket. És ennek a tapasztalatnak a hiánya bizony a tanácstagok, az állandó, vagy ideiglenes bizottságok, a függetlenített vezetó'k, de a szakigazgatási szervek dolgozóinak tevékenységében Ís érezhető volt. Amiképpen a túlzott gyámkodás esetenként visszahúzó volt, annál inkább szükségük volt felettes szerveik támogatására a kerületi tanácsoknak és szerveiknek a megfelelő tapasztalatok, gyakorlat megszerzéséhez. A kezdeti években a fanácstagoknak, az állandó bizottságok tagjainak, sőt a végrehajtó bizottság tagjainak többsége nem rendelkezett az állami irányító, illetve igazgatási munkához megfelelő szakismeretekkel, gyakorlattal. A szakpparátus politikai és szakmai felkészültsége sok kívánnivalót hagyott a színvonalas, a szocialista törvényesség alapján álló hatósági tevékenység és