Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

A gazdasági tevékenység vezetése A kerületi tanácsok vállalat irányitási hatáskörrel nem rendelkeztek, saját vállalataik nem voltak. Mégis, a lakosság kommunális, ipari, kereskedelmi, egészségügyi és szociális ellátásának segítésében jelentős eredményeket értek el. Egyrészt a költségvetésükben, másrészt a községfejlesztési alapjukban biztosított működési, felújítási és beruházási előirányzataik tették ezt lehetővé. A kerületi tanácsok gazdasági tevékenysége fejlődésének jellemzésére e fejlődés bázisának néhány adata: 1955 évben, tehát a kerületi tanácsok működésének első teljes naptári évében, az I. kerületi tanács költségvetése 8,5 millió, — a II. kerületi tanácsé 20 millió, a Iii. kerületé 7,2 millió forint. Ugyanez tizenöt év múlva, fehét 1970 évben: I. kerület: 31 millió, — II. kerület: 38 millió, — III. kerület: 47 millió forinf:Az egyes kerületek községfejlesztési alapjának fejlődését mutató számok: 1955 évben az I. kerületé 1.2 mîllîo, - a II. kerületé: 0,7 millió, - a III. kerületé: 0,6 millió forint. Î970 évben az I. kerületé: 4,7 millió, a II. kerületé 5,2 millió, - a Ili. kerületé: 3,6 millió forint. A kerületi tanácsoknak a gazdasági tevékenységre vonatkozó néhány jellemző határozatát a későbbiekben konkrétan ismertetjük, előbb azonban e határozatok keletkezésének helyi kezdeményezetfségét, meghozatalukban az önállóság elemeit, illetve az irányítottság kérdéseit vizsgáljuk. A kerületi tanácsok és végrehajtó bizottságok munkatervi feladatainak kitűzésében és e szervek határozatai egy részének meghozatalában meghatározó szerepe volt: A Minisztertanács Titkársága Tanácsszervek Osztálya által közölt útmutatásoknak, Irányelveknek. Ezek az Irányelvek országos tapaszfalatok alapján segítették évről-évre mind a tanácsi munkatervek elkészítését, mind a szervezési valamint szakigazgatási államigazgatási munka javítását, színvonalának emelését. Az Irányelvek-jogszabályi előírásokkal öszhangban-meghafározták a terv, a költségvetés előkészítésének, az állandó bizottságokkal való kapcsolatnak, a tömegszervezésnek a feladatait. Meghatározták a végrehajtó bizottság munkájáról, a szakigazgatási szervek munkájáról tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken ciklusonként történő beszámolók időszakait. Továbbá meghatározó szerepe volt a munkatervi feladatok kitűzésében és a határozatok egy része meghozatalában a felettes (megyei jogú városí) tanácsnak és végrehajtó bizottságnak. E szervek a munkatervi célkitűzéseiket a kerületi tanácsok munkaterveinek összeállítását megelőzően közölték a kerületi tanácsok vezetőivel annak érdekében, hogy kerületi szinten is időszerűén kerüljenek tanács, illetve végrehajtó bizottsági ülésekre azok a feladatok, amelyeknek megoldásában (végrehajtásában) a kerületi tanácsok és szerveik is szerepet kaptak. Végül — de korántsem utolsó sorban — meghatározó szerepet töltöttek be a kerületi tanácsok munkatervi feladatainak kitűzésében és határozataik meghozatalában azok a javaslatok, amelyeket jogszabály szerint össze kellett gyűjteni. Igy a Hazafias Népfront területi, illetve helyi (körzeti) bizottságaitól és a lakosságtól kértek a kerületi tanácsok munkatervi javaslatokat. (1099/1954) (XI.28) M.T. számú határozat 80 §-ának c. (pontja, illetve 82. pontja.)