Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

Ennek a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a kerülefi tanácsok a mun­katervi feladatok meghatározásához javaslatokat kértek továbbá az állandó bizott­ságok elnökeitől, a végrehajtó bizottság tagjaitól, a szakigazgatási szervek ve­zetőitől . Meg kell még említenünk a munkatervi célkitűzések és tanácsi, valamint vég­rehajtó bizottsági határozatok egy része meghatározójaként azokat az Intézke­dési Terveket, amelyeket a kerületi fanácsok egyrészt a felettes párt és állami szervek határozatainak megfelelően a munkásosztály helyzetének megjavítása érdekében készítettek a saját területükön szükséges és lehetséges tennivalók­ról; másrészt az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat megelőző jel öl őgyü léseken a választók javaslatai, kezdeményezései, vagy s éppen észrevé­telei alapján szükséges intézkedésekről. Mindkét Intézkedési Terv feladataínak végrehajtásáról kötelezően számot adtak a kerületi tanácsok üléseiken, az azokon részt vett tanácstagok, valamint sajtó­közlemények utján a lakosságnak. Más oldaróí vizsgálva a kerületi tanácsok és végrehajtó bizottságok hatá­rozatainak előkészítettségét, eleve meghatározottságát, tehát azt a problémát, milyen forrásértéküek ezek a határozatok abból a szempontból, hogy meghoza­talukban aktívan részt vettek-e az érdekelt testületek tagjai, vagy csak jóvá­hagyták az előterjesztett javaslatokat, vizsgálódásunk eredménye: A tanácsülés! és végrehajtó bizottsági jegyzőkönyvek, az azokban megfo­galmazott hozzászólások, észrevételek és javaslatok azt bizonyítják, hogy a kerületi tanácsok működésének kezdeti éveiben mindkét fórumon ( fanácsülések, végrehajtó bizottsági ülések) — kevés kivételtől eltekintve — formálisak voltak a határozathozatalok, az ezeket megelőző szavazások. (Jó példa e kevés ki­vételre a II. kerületi tanácsnak az a határozata, amellyel a II. kerületi tanács 1955. július 7-én tartott ülésén 30/1955 szám alatta Káptalan ut­ca 2. számú épület műemléki feltárásához a fejlesztési alapból 100000 forintot biztosit, 39 szavazattal 2 szavazat ellenében). A későbbi években a javaslatok előkészítésében és a határozatok meghoza­talában a demokratizmus fejlődése tapasztalható. A fanácsok ülésein tárgyalásra került jelentősebb, az egész kerület lakos­ságát érintő (főleg ipari-szolgáltatási, kereskedelmi, egészségügyi, szociális, vagy kulturális el látottságra vontakozó) kérdések előkészítésére mind gyakrabban alakítottak ideiglenes bizottságokat. Az ideiglenes bizottságok tagjai között találunk tanácsi szakembereket, vál­lalati igazgatókat, egészségügyi, szociálpolitikai, vagy kultúrál is területen dol­gozókat. Az ilyen ideiglenes bizottságok tagjai részben tanácstagok - állandó bizottsági tagok - vagy kívül állók, társszervek képviselői. Az ideiglenes bizottsá­gok felmérték a kerülefi tanács területén — vagy az adott konkrét területen — annak az ellátásnak a helyzetét, amelynek vizsgálatára a fanács (végrehajtó, bizottság) felkérte őket. A felmérés felderítette az ellátást elősegítő, vagy gátló körülményeket, majd ezek összegezéseként az ellátás helyzetének meg­javításához szükséges tennivalókra az ideigelenes bizottság javaslatot tett. Az Így előkészített javaslatok kerültek a tanács (végrehajtó bizottság) elé. Ezek a testületek a megalapozott javaslatoknak megfelelően határoztak a saját és a felmérésben érintett társszerveknek a feladatairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom