Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

ügyében. Nem alaptalan az a feltevésünk, hogy az ügyben eljáró Peyer igyekezett minél előbb lezárni, a kormányzat kívánságainak megfelelően a „Vági ügyet". Március 29—i pécsi vezetőségi ülésen harcias pózban szónokolt, bezsebelte a pécsi vezetők és az összválasztmány elismerését. 30-án sietett kijelenteni, hogy a központi pártvezetőség megtette a lépéseket... el járt a belügyminisztériumban. Itt titkos kezek működnek ismét közre, a kormányhatalom intenciói ellenére, s így ez nem egyéb mint rendőri önkényeskedés... Ha a kormány részéről a munkásság nem kapja meg a megfelelő elégtételt, megtalálja a módját, hogy ezt magának megszerezze..." A paktum szellemében a mozgalom felett örködo Peyer igyekezett radikális szólamokkal megnyugtatni a munkásságot. A pécsi összvezetőség határozatára vissza sem tértek többé. A látszat fenntartására, mintha a központi vezetőség Vági kitiltását nem tartaná lezártnak, a pécsi párttitkárság élére egy hónapig nem delegált vezetőt. A szakszervezeti bizottságban és a csonka pártvezetőségben sem volt annyi harcosság és elszántság, hogy erőteljesebben fellépjenek. A munkásságot sikerült abban a hitben tartani, hogy a központi vezetőség küzd Vágiért, áthárítva a sikertelenségért a teljes felelősséget a központi vezetőségre.

109 A helyi szakszervezeti és pártvezetés megrettent Vági kiutasítása miatt, amely ujabb jelenség volt a választások közeledtével egyre leplezetlenebbül jelentkező hatósági nyomásnak. A Népszava a pécsi helyzetre irányítva figyelmét, Vági kiutasítása kapcsán rávilágított a munkásmozgalmat gátló jelenségek egész sorára. A pécsi rendőrség az internáltaki hozzátartozóit rendszeresen kiutasítja a városból... nem hajtotta végre a belügyminiszternek azt az igéretét, hogy a rendőri felügyelet alá helyezettek számát csökkenteni fogja, illetve a rendőrségen való jelentkezéssel járó tortúrákat legalább némileg enyhíti. A rendőrség megtiltotta, hogy a munkásság gyűlések céljára a Munkásotthon gyülésfermét igénybe vegye... következetesen megtagadja a késő éjszakára hirdetett munkásgyülések engedélyezését, de ugyanakkor a keresztényszociális uraknak akár éjfélkor is engedélyezte a gyűlést. A munkások vezetőit a „T" osztályon 25 bottal fenyegetik meg az esetre, ha a szociáldemokrata párt vagy szakszervezetek részére tagokat mernek toborozni..."

110 IV. A parlamenti választások és a pécsi szociáldemokrata párt A munkásmozgalom elleni hatósági fellépések, a kiutasító végzés, az internálások stb. összefüggésben! voltak a parlamenti választásokra vonatkozó központi párthatározat meghozatalával és annak nyilvánosságra kerülésével. 1922. március 21-én valamennyi budapesti és vidéki pártszervezet képviseletében összeült választmány határozatott hozott a parlementi választásokon való részvételről. Másnap már megjelent az SZDP választási proklamációja: „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az Ország Dolgozó Népéhez! " cimen.

111 A .kiáltvány élénk visszhangot váltott ki. Különösen annak „bel- és gazdaságpolitikai" követelései. Pécsett is a munkásmozgalom égető kérdéseire utalt. A gyülekezési, egyesülési és a sztrájk jogért száll sikrü. Már korábban is állandó követelésként szerepelt a különböző küldöttségek memorandumaiban a kivételes törvények és rendeletek eltörlése, az általános politikai amnesztia. Pécsett is különösen aktuális követelés volt az internálás és a rendőri felügyelet megszün-