Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
térésének követelése. A kiáltvány elvi részei, amelyek a paktum következtében lényeges követeléseket nem érintettek, a helyi mozgalomban nem váltottak ki bírálatot. Ami Jelzi azt is, hogy a pécsi szervezetek téliesen a központi vezetőség vonalára álltak. Ezt bizonyítja az is, hogy a választásokkal kapcsolatban fel sem merült a passzivitás gondolata. A Munkás nagy örömmel üdvözölte a választásokon való részvétel elhatározását. Március 29-én összeült pécsi szakszervezetek és pártszervezetek összvezetősége először a választás ügyében foglalt állást, mert a 25-re tervezett politikai választó gyűlést a pártvezefőség Vági István kiutasítása miatt elhalasztotta. 112 A pécsi szociáldemokrata összvezetőség „magáévá tette a központi határozatot", azaz elfogadta a március 21-i központi pártválasztmány programját. Továbbá kimondta a pécsi pártvezetőség, csatlakozva a központi határozathoz, hogy „minden munkás félnapi keresetével hozzájárul a választási költségekhez... " 113 A választási küzdelmet előkészítő értekezleten megjelenő Peyer Károly, hogy az esetleges felmerülő kételyt eloszlassa, kijelentette: ha a mult nemzetgyűlésen csak öt képviselőnk lett volna, akkor ma már nem lennének internáló táborok, rendőri jelentkezések." Vági kiutasítására célozva hangsúlyozta továbbá, hogy nem lenne mód s alkalom, hogy a győri denunciálásra kiutasítsanak egy párttitkárt egy városból... Peyer megjegyzése az utolsó momentum volt Vági István ügyében. Világosan mutatja egyben az |( ezentul minden másképp lesz" (ti. a parlamentbe történő bejutás után — Sz.L.) elv valóságát is. Április-május a választási küzdelem jegyében telt el. Pécsett március 23— április 23 között eltelt egy hónap alatt,párttitkár nélkül, a szakszervezeti bizottság, a csonka pártvezetőség és a Munkás lap szerkeztősége irányította az ügyeket. Az országos vezetőség hetente küldte le tagjait a pécsi szervezetek támogatására. Erre kétségtelenül szükség is volt. A választási agitáció és a választást előkészítő agitációs és adminisztrációs munka nagy gondot rótt a szervezetek vezetőire. Az országos választási iroda propaganda anyagot és jogi fanácsokat adott, a fényleges választási munka, az agitációs, a szavazati joggal rendelkezők összeírása, a választói névjegyzékek előkészítése stb. a szakszervezeti helyi csoportokra hárult. Mig az ország számos helyén a választási küzdelmek idején szerveződött ujjá a szociáldemokrata pártszervezet, Pécsett ekkor már megerősödött, lendületben volt. A bányavidéken is alakulóban voltak az önálló pártszervezetek, jól működő szakszervezeti csoportok segítettek a választási feladatok megoldásában. A Munkás terjedelmének Jelentékeny részét a választással kapcsolatos kérdéseknek szentelte. Az 1922. április 3-i Dohány utcai merényletet követő nehézségek, az országos vezetőség és az ellenzék között a választásokra vonatkozó megegyezés tárgyalásai, a konkrét Jelölések megejtésére hivatott országos pártválasztmány összehívását erősen késleltették. Erre csak április 25-én került sor.HS A pécsi szervezetek sem vártak tétlenül. A Munkás április 2-i vezércikke beszámolt arról, hogy a munkások tömegével keresték fel a választási bizottságot a választási hozzájárulási dij lefizetése ügyében. Megalakult a választási bizottság mellett működő 70 tagu „választási csoport". A főleg fiatal munkásokból álló testület a választási agitációban tevékenykedett. Április 22-én a központi vezetőség Dick Györgyöt helyezte a pécsi pártvezefőség élére. 116 Ezt megelőző napon értesítette a pártvezetőséget, hogy a szociáldemokrata
