Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
A berendezkedés részleteit 1921 Júliusában egy katonákból, rendőrökből és politikusokból álló bizottság részletesen kidolgozta az antant szövetségközi bizottság utasításai alapján. 7 Ráday Gedeon gróf belügyminiszter a bevonulás előtt egy héttel a nemzeti hadsereg, a csendőrség, a rendőrség parancsnokainak is megküldte e tanácskozás nyomán született körrendeletet: a „Szerb-Horvát-Szlovén állam által kiürítendő területeken foganatosítandó rendszabályok életbelépéséről." E szerint a bevonulás katonai akció, amely a nyomozó állambiztonsági, csendőri, rendőri erőkkel karöltve történik. Minden más „kezdeményezést" megtiltott. Elrendelte, hogy a különítményeket és az un. „önkénteseket" a legnagyobb körültekintéssel a demarkációs vonalon kivül kell hagyni. Ugyanis, „minden illegális tevékenység beláthatatlan bonyodalmakhoz, a külföld előtt rendfenntartó és reguláris csapataink kompromitálásához vezethet." A körrendelet a továbbiakban a „hadmüveletek alatti személyforgalom teljes zárlatát", statáriumot, "az államra és a rendfenntartó egységekre veszedelmes egyének és csoportok hatástalanítását" rendelte el. Hangsúlyozta továbbá, hogy minden katonai, polgári politikai ügyben a „felszabadító csapatokat vezénylő tábornok irodája illetékes dönteni." A bevonuláskor minden ellenállást a „legmegfelelőbb eszközzel azonnal, csirájában kell elfojtani, s abban résztvett főbünösöket a katonai bíróságok ítélete alá kell vetni..." 8 A bevonuló katonai csapatok vezetőjének és a kormánybiztosoknak a nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy fegyveres akciókra, ellenállásra számítottak. A bevonulást követő napon Pécs kormánybiztosának egyik nyilatkozata is aláhúzta ezt, tükrözve egyben az aggodalmat is, amelyet külföld felé egy esetleges ellenállás jelentett volna. A kormánybiztos kijelentette, hogy „a baranyai területek fel szabadi fása minden incidens nélkül folyhatott, s ezzel reprezentálhattuk hadseregünk fegyelmét, kormányzatunk erejét, s a felszabadított területek minden nemzetiségű lakosával szemben követett lojalitásunkat. A terület gyors birtokba vétele, a szerb és a magyar csapatok vonulása között szerencsére nem volt olyan hosszú intervallum amely alatt állam- és nemzetellenes vagy nemzetiségi mozgolódások zavart kelthettek volna... 1 ' 9 Tény az, hogy az MTI 1921. augusztus 19. jelentése szerint az antant misszió - amely a területek kiürítését ellenőrizte - az esetleges összeütközések elkerülése végett a katonai müveleteket 48 órával elhalasztotta. 10 Ezt az időt arra igyekeztek felhasználni, hogy a menekülőket rábírják elhatározásuk megváltoztatására, a lakosságot pedig megnyugtassák a bevonuló katonai és politikai hatalom békés céljait illetően. E célból plakátok és röplapok jelentek meg Pécsett, amelyeket Kaposváron nyomtattak. A fővárosi polgári lapok kivételesen enyhébb stilusbqn íródtak Baranyáról. 1921. augusztus 19-én valamennyi lap közölte az MTI jelentését a londoni Times-nak adott Bethlen-nyilatkozatról, Baranya kiürítésével kapcsolatban. A miniszterelnök kijelentette, hogy „a magyarok részéről a felszabaduló terület megszállásánál teljesen korrektül fognak eljárni... alaptalan az a félelem, amellyel a pécsi munkások a változások elébe néznek. .. ul * Ugyanekkor jelent meg Soós Károly altábornagynak, a „nemzeti hadsereg déli végeken vezénylő parancsnokának" nyilatkozata, amelyben hangsúlyozta: „A bevonulás után mindenki meg fog győződni arról, hogy a nemzeti hadsereg fegyelmezett. Maga a lakosság minden tekintetben látni fogja azt, hogy egyáltalán nincs ok a megrettenésre.. .