Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

szervezeti szabályzatukat. Más szóval a belügyminiszteri leiratnak az volt az értelme, hogy Székesfhérvár város közgyűlése azért nem szervezheti meg a volt városi rendó'rségtó'l visszamaradt feladatok ellátására elsó'foku közigazgatási hatóságát „városi elöljáróság" néven, mert ezt a hatósági szervet az 1886:XXI. tc. nem ismeri. Mai távlatból nézve az ügyet, a belügyminisztérium állásfoglalása nem volt következetes és érvelése sem volt mindenben helytálló. Természetesen az 1886: XXI.tea nvárosi elöljáróság" fogalmát még nem ismerhette és igy nem használhatta, de ismerte a városi rendó'rkapitány t, a városi rendőrségi szervezetet és a 73, 76, 77 és 80.§-okban találunk erre vonatkozó hivatkozásokat is. A belügyminiszteri döntés ellen szól az az érv is, hogy a fenti törvénycikk még nem tudhatott a városi rendó'rség államosításáról sem, ezért sorolta a rendészeti teendők végzését is a thj. városok belügyei közé, melyeknek intézését a városoknak szervezetükön belül kellett megoldaniuk az erre a célra szolgáló városi szerv fenntartásával. Az 188ó:XXI .tc.76. §-a városi rendőrkapitányról kimondta, hogy tagja a városi tanácsnak, „azonban az általa hozott, s a tanácshoz fellebbezett határozatok felülbírálásában ... részt nem vehet". A 77. §. pedig intézkedett a thj. városok belsó' ügyeinek meglehetősen önálló intézéséről: „Különben a törvényhatósági joggal biró városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kívánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, szakbizottságok szervezetét, a tisztikar, a segéd—, kezelő-, rendőr— és szolga-személyzet létszámát és fizetését, úgyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a fellebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátai között a belügyminiszter által helybenhagyandó szabályrendelettel maguk állapítják meg." Amikor Székedfehérvár város törvényhatósági bizottsága az államosított rendőrségtől visszamaradt közigazgatási-rendészeti ügyek ellátására tervbe vette a városi elöljáróság felállítását, ebben a határozatban az is kifejezésre jutott, hogy a volt városi rendőrkapitányság a szorosan vett rendőrködésen kivül végzett elsőfokú közigazgatási teendőket is, vagyis „elöljárósága" is volt a városnak. Az uj „városi elöljáróság" szervezetét lényegében a megszűnt városi rendőrkapitányságéhoz hasonlóan kívánták kiépíteni. A városi elöljáróság, élén a városi elöljáróval lényegében ugy épült bele a thj. városi szervezetbe, mint elődje, a városi rendőrkapitányság, élén a rendőrkapitánnyal. Talán csak alkalmaztatások tekintetében volt közöttük annyi eltérés, hogy az elöljárót, mivel egyszersmind tanácsnok is volt, a közgyűlés választotta, a városi rendőrkapitányt pedig az 1886:XXI. tc.80. §-a értelmében a főispán nevezte ki. A „városí elöljáróság" helyett a belügyminiszteri leírat azt ajánlotta Székesfehérvár város törvényhatósági bizottságának, hogy a rendőrség államosítása folytán a városoknál maradt elsőfokú közigazgatási teendőket lássa el a város a meglévő közigazgatási szervezettel és a megnövekedett feladatokra szervezzen meafelelő ui állásokat.