Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága
A közgyűlés magáévá téve a leiratban foglaltakat, a rendőrség államosításával a városra háruló fontos közigazgatási feladatok ellátását a meglévő' közigazgatási szervezetre ruházta. Hatályon kivül helyezte az eló'zó 1920. évben a „városi elöljáróság" felállításáról hozott határozatát és anélkül, hogy az ügyet visszaadta volna a városi tanácsnak uj tervezet eló'készitése végett, a városí „szervezési szabályrendelet megfelelő' szakaszainak módosítása mellett a közigazgatási hatóság ügykörébe utalt uj feladatok ellátását a város polgármesterére, illetve az általa deleigált uj ügyosztályra bizta." Ugyanakkor a közgyűlés elhatározta 1 tanácsnoki, 1 III. oszt. aljegyzői, 1 közigazgatási fogalmazói, 1 irodatiszti, 2 irodasegédtiszti, 2 napidíjas gépírói, 6 altiszti és 1 hivatalsegédi állás szervezését. A közgyűlés felhívta a városi tanácsot, hogy a szervezeti szabályrendelet egyes szakaszait e közgyűlési határozatnak megfelelően módosítsa és a módosított tervezetet terjessze fel a belügyminiszterhez Jóváhagyásra, hivatkozva a 74 3 96/1920. IV.a.sz. belügyminiszteri leiratra. A jóváhagyással egyidőben szerezze meg a minisztertanács engedélyét is az uj állások szervezéséhez. Egyben már most felhatalmazta a közgyűlés a tanácsot az uj állások meghirdetésére, miután majd a kormányhatósági jóváhagyás megtörtént, hogy a közgyűlés míe löbb megválaszthassa a tanácsnokot, a III. oszt. aljegyzőt, a közigazgatási fogalmazót, az irodatisztet, és a két irodasegédtisztet, a polgármester pedig kinevezhesse a napidijasokat, az altiszteket és a hivatalszolgát 29 A közigazgatási-rendészeti feladatok ellátására megszervezett ^ügyosztály" Székesfehérvár thj. városnál is végül az „elsőfokú közigazgatási hatóság" elnevezést kapta. A feladatkörébe utalt ügyek intézésében hatósági joga volt; önálló iktatója, mutatója, kiadókönyve, postakönyve volt, saját irattárral rendelkezett. Cime szembetűnően a bejárati ajtónál is fel volt tüntetve: „Elsó'foku közigazgatási hatóság", de népiesen továbbra is, fennállása egész ideje alatt mintegy 30 éven keresztül a város lakói „elöljáróság -nak hívták. Szeged szab.kir.thj. városban szintén egészen sajátos volt a város elsőfokú közigazgatási hatóságának felépítése. Szeged területén több, összesen négy elsó'foku közigazgatási hatóság működött: a belterületi, az alsóközponti, a felsőközponti és a csengelei elsőfokú közigazgatási hatóság. Ez a négy alsófoku közigazgatási szerv végezte azokat a közigazgatási teendőket, amelyek a városi rendőrkapitányság államosításakor a városí önkormányzatnál maradtak. A belterületi elsó'foku közigazgatási hatósághoz tartoztak a belterület, a város körüli telepek, továbbá Újszeged, Röszke és Szentmihálytelek kapitányságok. A felsőközponti elsó'foku közigazgatási hatóság illetékessége alá tartoztak Szatymaz, Oszeszék, Bglástya / Gajgonya és Fehértó kapitányságok. Az alsóközponti közigazgatási hatóság alá tartozott Feketeszél, Nagyszéksós, Mórahalom, Királyhalom, Atokháza, Csórva, Zákány és Domaszék kapitányságok területe. A csengelei elsőfokú közigazgatási hatóság illetékessége pedig csupán Csengéié kapitányságra terjedt ki. Az egyes közigazgatási hatóságoknak területi nagyságukhoz, kiterjedésükhöz mérten volt megállapítva hivatali létszámuk. A belterületi 37, a felsőközponti ugyancsak 37, az alsóközponti 74, a csengelei elsőfokú közigazgatási hatóság pedig 9 dolgozóval látta el feladatát. Az elsőfokú közigazgatási hatóságok Szegeden is önálló szervek voltak; külön iktató-kiadó hivatallal és saját irattárral rendelkeztek.
