Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

Végül Debrecen szab. kir. thj. várostól olyan válasz érkezett 1923. szep+tember végén, hogy a városi rendó'rség államosítása folytán az önkormányzati hatóságoknál visszamaradt közigazgatási-rendészeti ügyek intézéséről Debrecenben a jelenleg átdolgozás alatt álló uj szervezeti szabályrendeletben kívánnak gondoskodni az elsó'foku közigazgatási hatóság felállításával. Ezidó' szerint azonban kormány hatósági lag jóváhagyott ilyen uj szabályrendeletük még nincs. Erre Pécs város tanácsa újra átírt Debrecenbe és kérte, hogy a felállítandó elsó'foku közigazgatási hivatal szervezetére vonatkozó tervezet, illetve közgyűlési javaslategy példányát Debrecen város tanácsa küldje meg Pécsre. Ahogyan megszervezték thj. városaink az elsó'foku közigezgatási hatóságainkat, hivatalszervezó' munkájuknak megvannak a maguk sajátos vonásai. Ezt a szervező' munkát Székesfehérvár, Szeged, Debrecen, Gyó'r és Pécs szab. kir. thj. városok levéltári adatai alapján ismertetjük, hiszen ezekből már olyan általános megállapításokra juthatunk, amelyek érvényesek a többi thj. város elsőfokú közigazgatási hatósága létrejöttére is. Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága 1919-ben, 1920-ban és 1921-ben összesen három közgyűlési határozatban foglalkozott a városi rendőrség államosítása után létrehozandó uj hivatali szerv, az elsó'foku közigazgatási hatóság — vagy ahogyan Székesfehérvárott nevezték: a városi elöljáróság — léf*rehozásával. Amikor Székesfehérvár város 1919. október 30-án tartott közgyűlése a város rendőrségének államosítását tudomásul vette, utasított a városi tanácsot, hogy a volt városi rendőrkapitányság által végzett nem kifezetetten rendőri feladatok ellárására hivatott „városi elöljáróság" megszervezésére végezzen előmunkálatokat, s mihelyt ennek felállítására vonatkozó belügyminiszteri rendelet megjelenik, tervezetét nyújtsa be a közgyűléshez. A rendőrséget befogadó épület az árvaházi alap tulajdona volt, amelynek használatáért az éllami rendőrség bért tartozott fizetni. Ezért utasította a közgyűlés a tanácsot arra is, hogy az épület bérösszegét az állami rendőrség terhére állapítsa meg. Továbbá vegye leltárba a rendőrség által használt ingóságokat és ha ezek között vannak olyanok, amelyeket az állami rendőrség nem vesz át, ezeket szállíttassa el a rendőrségi épületből. A közgyűlési feliratban kérte a belügyminisztert, hogy a volt városi rendőrségi személyzet minden tagját vegye át, mert a városi terhek rendkívül nagyok és az át nem vett alkalmazottak illetményeit, vagy esetleg nyugdíjellátását Székesfehérvár nem tudná fizetni. Végül azon összegek megtérítését is kérte a belügyminisztertől, amelyeket az államkincstár helyett a városi pénztár kifizetett rendőrségi célokra az utóbbi években.

27 Bár a kormánynak a rendőrség államosítására vonatkozó 5047/1919. M. E. sz rendelete 44. §-ában beígért azon belügyi rendelkezés késett, amelynek meg kellett állapítani, hogy mely közigazgatási rendészeti feladatok maradnak viszsza a városoknál, Székesfehérvár város 1920. aug. 5-én rendkívüli közgyűlésben foglalkozott a közigazgatási-rendészeti teendők ellátása céljából szükséges külön hivatal, a „városi elöljáróság" felállításával. A közgyűlés a lakosság érde-