Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

kében igen fontosnak tartotta e feladatok ellátását, ezért mondta ki sürgősen a városi elöljáróság megszervezését, elfogadva az erre vonatkozó tanácsi szabályrendelet-tervezetet. Megbízta a tanácsot, hogy ezt a szabályrendelet-tervezetet kormányhatósági jóváhagyás céljából terjessze fel a belügyminisztériumba. A közgyűlés olyan gyors jóváhagyást remélt a belügyminisztertői, hogy három hét múlva, augusztus 26-án tartandó rendes közgyűlésén már foglalkozni kívánt a városi elöljárósági uj állások betöltésével, ezért már most megbízta a tanácsot a pályázati hirdetmény kibocsátásával. Az augusztus 5-i közgyűlésen elfogadott és a városi elöljáróság felállítása^ ra vonatkozó szabályrendelet-tervezet 16 pontra tagolódott. Az első pont arról szól, hogy az államosított rendőrség hatásköréből kivont és a közigazgatási hatóságoknál visszamaradt feladatok ellátására Székesfehérvárott felállítják a városi elöljáróságot. A szabályrendelet-tervezet második pontja az elöljáróság hatáskörére vonatkozott, amely kiterjed a város egész te*rületére, ezen belül minden lakosra és minden vagyonra. A harmadik pont kimondta, hogy az elöljáróság a város elsőfokú hatósága, s végzi mindazokat az ügyeket, amelyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. Az elöljáróság élén az elöljáró áll, akinek alá vannak rendelve az elöljáróság összes tisztviselői. Az elöljáróság tisztviselőivel is a tanács és polgármester csak az elöljáró közbejöttével rendelkezik. A törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a tanács és a polgármester rendelkezéseit, utasításait az elöljáróságnak végre kell hajtani. Tehet javaslatokat az elöljáróság a törvényhatósági bizottsághoz is, de csak a városi tanács utján. Az elöljáró egyszersmind városi tanácsnok, aki szavazattal rendelkező tagja a tanácsnak és a törvényhatósági bizottságnak. Ezek ülésein részt vesz és felvilágosításokat ad. A tanácsüléseken csupán olyan ügyek tárgyalásánál nincs szavazati joga, amelyekben mint elsőfokú hatóság ő intézkedett és ezek fellebbezés folytán ke*rültek a tanácshoz. Az elöljáróság I. oszt. aljegyzője, mint az elöljáró helyettese és a II. oszt aljegyzője mint elöljárósági jegyző tagjai ugyan a városi tanácsnak, de ott szavazati joguk nincs. A negyedik pont az elöljáróság feladatkörét részletezte. Minden kihágási ügyben ítélkezik, melyeket a jogszabályok ideutalnak, vagyis a közegészségügyi, állategészségügyi, iparügyi, élelmiszerhamisitási, stb. szabálysértési ügyekben. Ellátja a közegészségügyi, állategészségügyi és iparügyi hatósági feladatokat. Feladatkörébe tartozik az építési, piaci és vásári rendészet, Ellátja a ragályos betegségekkel kapcsolatos rendészeti feladatokat. Ellenőrzi a közvilágítást, ivóvíz, utcák, terek, járdák, csatornák tisztaságát, a tüzolfószerek karbantartását, a betegsegélyző pénztárakat, malmokat, gyárakat, gőzkazánokat, építkezéseket, a közlekedési vállalatokat, az élelmiszerek megfelelő árusítását, a vágóhidakat, a közfogyasztásra történő állatvágásokat, az árusításoknál használt különböző mértékeket. Hatáskörébe sorolta a szabályrendelet-tervezet az italmérési dijak, vámjövedelmek, fogyasztási adók, helypénzek és más hasonló jövedékek csonkításának megakadályozását, a különböző engedélydijak és büntetéspénzek behajtását. Feladatkörébe utalta a bizonyítványok ki-