Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága
A rendőrség államosításával a polgármestereknek a városi rendőrhatóság felett eddig gyakorolt felügyeleti joga megszűnt, mivel most már az állami rendó'rkapitány gyakorolta a rendőrhatósági jogot a város egész belsó' és külsó' területén. Viszont igy a polgármester a thj. városi közigazgatási bizottságban nem képviselhette a rendőri ágazatot sem; éppen ezért hogy ez képviselet nélkül ne maradjon a törvényhozás intézkedéséig a belügyminisztérium 31 577/1920.B.M.sz. rendeletével elrendelte, hogy a rendőrkapitányt is meg kell hívni a thj. városi közigazgatási bizottsági ülésekre, ahol a rendőrhatóságra tartozó ügyekben előadói feladatot teljesít, de szavazati joggal nem rendelkezik, mivel jelenleg nem tagja a közigazgatási bizottságnak. 17 Mivel Baranya megye és a megyében akkor egyetlen város Pécs csak 1921, augusztus 20-áyal szabadult fel a szerb királyi csapatok megszállása alól, itt csak ezután kerülhetett sor a városi rendőrség államosítására, illetve az állami rendőrség megszervezésére 18 Még a szerb megszállás alóli felszabadulás után is közel egy évig a város látta el fűtéssel és villanyárammal a pécsi állami rendőrkapitányságot, mivel az a városházán székelt és a városházi épület egynegyed részét tartotta elfoglalva. Az állami rendőrkapitányságnak, illetve a belügyminisztériumnak 1921. aug. 21-től 1922. jun. 30-ig eső időszakra kellett megtéríteni Pécs város részére azokat a dologi kiadásokat, amelyeket a város az állami rendőrség céljaira előlegezett. A városi számvevőség és a mérnöki hivatal közös kimutatást készített az állami rendőrség pécsi kapitánysága által elfoglalt városi épületek és épületrészek villanyvilágitási és égőpótlási költségeiről a fenti időszakban. Részletesen kimutatták ezt a városháza épületében, az Ágoston téri, az Irányi Dániel téri, a Szigeti külvárosi rendőrlaktanyákban, valamint a lovasrendőr laktanyában. Ez az összeg összesen 112000 koronát tett ki. — Az 1921-22. évi fűtési időszak alatt pedig az államrendőrség által elfoglalt helyiségek fűtési költségeit 250000 koronában kellett megállapítaniuk. Ugyanis az egész városháza fűtéséhez évi 4000 mázsa mosott szénre volt szükség, amelyből 1000 mázsa esett az állami rendőrségre, miután a városháza összes fűtött helyiségeinek az egynegyed részét használta. Az 1000 mázsa szén ára — mázsánként fuvarral együtt 250 koronával számítva — összesen 250 000 korona összeget tett ki. . — Végül egyéb vitás kérdésekkel kapcsolatban a számvevőség kimutatása szerint a város kifizetett még a rendőrségre közel 19000 koronát. A három tétel együtt 381000 korona volt, amely összeg megtérítését kérte Pécs városa az államrendőrségtől . 19 A városi rendőrség államosítását kimondó 5047/1919.M.E.sz. alaprendelet 48.§-a értelmében a volt városi rendőrség bútorzatát, felszerelését az államkincstárnak, vagyis az államosított rendőrségnek kellett átadni minden ellenszolgáltatás nélkül. A rendőrségi épületeket, helyiségeket pedig ideiglenesen kellett az államrendőrség használatára átengedni. Ez Pécsett is minden zökkenő nélkül ment a városi rendőrkapitányság esetében, azonban évekig elhúzódó vitát támasztott az államosított rendőrség pécsbányatelepi kirendeltsége esetében, ahol a városi rendőrség idejében a rendőrségi kirendeltség és a városi II. kerületi anyakönyvi hivatal egy közös helyiségben volt elhelyezve, több berendezési tárgyat közösen használt a két hivatal és ugyanaz a személy vezette a rendőrségi kirendeltséget, aki ugyanakkor anyakönyvvezető is volt. Tehát a
