Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

csak 1918 végéig utalványozta a belügyi kormányzat. De amely városok 1919. jan. 1 —tol sem tudták fizetni rendőriek illetményét az uj felemelt fizetésnek megfelelően, azok részére a szükséges ellátmányt tovább is folyósította a belügyminiszter. Sőt megkapták a belügyminisztériumtól a 10568/1918. B.M.

res.sz. körrendelet alapján a felemelt fizetéseket azon városok rendőrségi tagjai is, ame lyek 1918. november kozepéiől megszállt területre estek.

10 A Népköztársaság kormányának ezzel az intézkedésével a vidéki rendőrség személyzetének fizetését egészen közelhozták a budapesti állami rendőrök fizetéséhez. Bár ez az il letményemeléslényegében háborús gazdasági okokból történt, hogy ti. a vidéki rendőrség is jobb anyagi körülmények között és nagyobb munkakedvvel végezze feladatát, lényegében közelebb lendítette a városi rendőrséget az államosítás felé. A Magyar Tanácsköztársaság rendőrsége a Vörös Őrség volt, amelyet a Bel ügyi Népbiztosság 1.

B.N .sz. rendeletével 1919. márc. 26-án állított fel. A Vörös Őrség feladata volt a Magyar Tanácsköztársaság belső rendjének a fenntartása és megszilárdítása. Volt bizonyos katonai jellege, szoros kapcsolatban állott a vörös hadsereggel, annak kiegészítő része volt. A Vörös Őrség tagjait bármikor be lehetett rendelni hadi szolgálatra, sőt egyszerűen át lehetett helyez ni a vörös hadseregbe. A Vörös Őrség felettes szerve a Belügyi Népbiztosság volt. A Vörös Őrség szervezeti felépítése a következő volt: a) városi parancsnokságok, — b) kerületi (vármegyei) parancsnokdágok, — c) belügyi népbiztosság vörös őrségének központi osztálya. A kerületi (vármegyei) parancsnokságnak voltak közvetlenül alárendelve: 1) a járási parancsnokságok, — 2) községi kirendeltségek. A tanácskormány a Vörös Őrség megszervezésével egyidőben a polgári rendőrségi szervek tacjjainak jelentős részét átvette a Vörös Őrségbe. De a szervezéskor a Vörös Őrségbe olvadtak be a rendőrségen kivül a csendőrség, határrendőrség, pénzügyőrség, fegyőrség, fogházőrség és nemzetőrség tagjai is. Tehát a Vörös Őrségbe lényegében beolvadtak az összes volt karhatalmi alakulatok és a felfegyverzett lakosság.

11 A Vörös Őrség parancsnokait, valamint a többi alkalmazottait a belügyi népbiztos nevezte ki, — kivéve az őrszemélyzetet.

12 A Magyar Tanácsköztársaság megszűnése után 1919. augusztus első napjaiban Peidl Gyula hat napos szociáldemokrata szakszervezeti kormánya jelentett bizonyos átmeneteta szocialista rendszerből vissza a kapitalista államrendbe. A Peidl-kormány a Magyar Tanácsköztársaság helyébe gyorsan visszaállította az októberi polgári demokratikus forradalom eredményeként létrehozott Magyar Népköztársaságot. A Magyar Népköztársaság kormánya - vagyis a Peidl-kormány - már 1919. augusztus 3-án, tehát kormányzásának második napján kiadta 4. számú rendeletét a Vörös Őrség megszüntetéséről és az államrendőrség felállításáról

. A rendelet kimondta, hogy az államrendőrség szervezete a megszüntetett Vörös Őrség tagjaiból áll és az uj államrendőrségi szervezet nem katonai jellegű, tehát nem része a hadseregnek. Végül a rendelet arról intézkedett, hogy az államrendőrség a belügyminisztérium alá tartozik. A rendeletet Peidl miniszterelnök és Peyer belügyminiszter irta alá.

13