Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

A visszaállított kapitalista rendszer kormánya egyik legfontosabb feladatának tekintette a városi rendőrség államosítását. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után az uralkodó osztályok igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az állami rendőrség megszervezésének, mert a burzsoá hatalom kezében egy centralizált rendőrség komoly erőt jelentett a baloldali mozgalmak fékentartásánál. Újra elővették tehát a Wekerle-féle törvényjavaslatot és egyszerűen életbeléptéitek a törvényhozás utólagos szentesítése reményében. A törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városok rendőrségének államosítását a kormány 1919.október 1-én kiadott 5047/1919.M.E.sz. rendeletével hajtották végre. Ezzel a kormányrendelettel, amely tulajdonképpen törvénypotló rendelet volt, egyszerűen elrendelték a törvényhatóságok területén az állami rendőrség megszervezését. Ezt a rendeletet utólag az 1920. évi I. törvénycikk aztán törvényerővel ruházta fel. A belügyminiszter az 1919. november végén kibocsátott 88506/1919.VI.c. B.M.számú rendeletével az állami rendőrség hatáskörét ugy állapította meg, hogy átveszi a volt városi rendőrség összes közbiztonsági rendészeti feladatait; vagyis mind az államrendészeti, mind a közrendészeti feladatok a hatáskörébe kerültek. Az igazgatási rendészet azonban túlnyomó részben továbbra is a városi közigazgatási hatóságoknak maradt a feladata. Az igazgatási rendészet egyes részfeladatai közül csak azok kerültek át az államosított rendőrség hatáskörébe, amelyeket va.lamely jogszabály az állami érdekek fontossága, vagy a személy- és a vagyonbiztonság szempontjából a közigazgatási hatóságok jogköréből kiemelve, az államrendőrség hatáskörébe utalt. A budapesti államrendőrség területén a rendészeti hatáskörnek ilyen kettéosztása már megtörtént a fővárosi rendőrség államosításakor, azóta ilyen hatásköri elvek alapján működött, s ez most irányelvül szolgált a vidéki rendőrség államosítása idején. A belügyminiszter november végi rendelete az államrendőrség területi működésére nézve az országot rendőrkerületekre osztotta, amelyek egybeestek a katonai és csendőrkerületek határaival. A rendőrkerületek felállítását fokozatosan hajtották végre. Először a Budapest-vidéki, a székesfehérvári és a szombathelyi rendőrkerületí főkapitányságokat állították fel és utána szervezte meg a belügyminiszter a kaposvári rendőrkerületet, amelynek működési köre kiterjedt Baranya, Somogy és Tolna megyékre.

14 A városi rendőrség államosításakor Pécs város Baranya megye több mint négyötöd részéyel együtt szerb megszállás alatt volt. Az irányító szerepet betöltő igazgatási szervek többségükben a meg nem szállt hegyháti járás székhelyére, Sásdra menekültek át. Pécs megszállása miatt jelölte ki a kormány Kaposvár várost rendőrkerületi főkapitányi székhellyé. Baranya vármegye alispánja is Sásdról értesítette a rendőrség államosításával kapcsolatos eseményekről a pécsi polgármestert, hogy Baranya, Somogy és Tolna vármegyékre kiterjedő hatáskörrel Kaposvár székhellyel rendőrkerületi főkapitányságot állítottak fel, továbbá, hogy Kaposvár és Szekszárd városokban állami rendőrkapitányságok, Gyékényesen pedig állami rendőrségi kirendeltség kezdték meg működésüket az uj rendőrségi szervezet keretében.

15 A vármegye kormánybiztosa szintén értesítette a pécsi polgármestert a vidéki rendőrség államosításának végrehajtásáról, s megküldte a belügyminiszter által kiadott 88 506/1919. VI. c . B.M.sz. rendeletet is azzal a megjegyzéssel,