Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

az úrbéri és azon kivüi eső földek arányait az utóbbi irányába toita el. Ez az eltolódás pedig következményében a parasztságot terhelte, mert az eddig úrbéres teiekföidként használt területek részéért váltságdíjat kellett fizetnie. Igy tehát a tulajdonképpeni úrbéres területből maradványföldet kreáltak, a valóságnál nagyobb telken kivüli földmennyiséget állapítottak meg» Ezt a folyamatot nyomon kisérhetjük a bemutatásra kerülő alábbi táblázatból is, ahol gazdaságokra lemenő részletességgel ismertetjük az 1862. évi felmérést, majd 1867-ből a birtokrendezési munkálatok befejezése során rögzített adatokat, megállapíthatjuk, hogy 1867-ben a volt úrbéresek 2/3-ad részénél jóval nagyobb ténylegesen használt területen állapított meg az uradalom mérnöke, mint 1862-ben; ismertetjük tehát, hogy a felmérések szerint mekkora volt a ténylegesen birtokolt összes föld terjedelme, és ebből 1867-ben mennyit nyilvánítottak telki járandóságnak és mekkora volt a maradványföid területe.

33 A tényleges birtokviszonyok meghatározása tehát sokkal előbbre visz bennünket a parasztság anyagi helyzetének tanulmányozásában, mint a telekkategóriák szerinti osztályozás. A feltárt adatokból megálíapithajuk, hogy Drávaszabolcs községben pl

e Kurucz József 1867-ben 14588 D-öl földön gazdálkodott, és e mellett a szomszédos község határában is volt 1261 O-öl földbirtoka. Megállapíthatjuk azt is, hogy Kurucz Józsefnek, — aki egyébként 2/8ad telkes gazda — a ténylegesen birtokolt összes földjéből (14588 a-öi) 4198 -öl a megváltandó maradványföid. Hogy teljesebbé tegyük vizsgálatainkat, a volt jobbágyok ténylegesen birtokolt földterületét művelési ágankénti felosztásban ismertetjük. Előbbi példánknál maradva megtudjuk, hogy Kurucz József 14588 a-öl területéből ] 200ű~öi a belső felek, 8268o~ö! a szántóföld és 5120 D-öl a rét. Az egész község volt jobbágyainak birtokviszonyait ilyen részletesen vizsgálva sokoldalúvá tehetjük kutatásainkat a parasztság rétegeződésének megállapításában.

34 A táblázatban felsorolt parsztgazdaságok földterületét művelési áganként összegezve a következő' végeredményre jutunk: A belső teiek 92 72ÓD-ÖÍ, a szántóföld 691 392D-öl, a rét pedig 249 839o--öl. Tehát a volt jobbágyok által birtokolt összes föld terjedelme a birtokrendezés után 1033957 D-öl. Ehhez kell hozzáadnunk a faízási jog, illetve erdőilletmény fejében kárpótlásként megnövelt úrbéri legelőt. Ennek területét az 1862-ben mért 271 8 10 O-ölről 316 007 a-ölre gyarapították. A továbbiakban a volt úrbéres népesség rétegződését teiekkategóriák szerinti csoportosításban mutatjuk be. Feltüntetjük az egykori úrbéres gazdaságok számát, úrbéri illetményüket, a telken kivüli földterületet, végül a fénylegesen birtokolt földmennyiséget. Külön rovatban közöljük, hogy az adott kategórián belül mennyi az egy gazdaságra jutó átlagos földterület. Drávaszabolcs községben egyetlen 5/8-ad telkes gazda volt, akinek úrbéri illetménye 28 231 O-öl földterület a megállapított maradványföldje 8960O-öl, így a ténylegesen birtokolt földterülete 37 191a-ölre növekedett. 4/8-ad telkes 14 van a községben, e kategóriában az úrbéri illetmény összterülete 294494D-öl, a maradványföld 54267o-öl, A fénylegesen birto-