Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

koít földmennyiség 348761 a-öl; az egy gazdaságra jutó átlag úrbéres földnél 21035 D-öl, a maradványföid 3876 D-öl, a tényleges paraszti föld terjedelme tehát 24911 a-öl. Döntó' többségben a 2/8-ad telkesek vannak; a 32 volt úrbéres gazdaságra ebben a kategóriában összesen 314 109 a-öl úrbéri illetmény és 70 408a-öl maradványföid esik. Az egy gazdaságra jutó átlag ez esetben 9815,90 Q-öl úrbéres és 2200,25 n-öí maradványföld; a tényleges földterület 12 016,15 n-öl, 3/8-ad telekkel 4 gazdaság rendelkezett a községben, ezeknek tényleges földterjedelmét erősen megnövelte a maradványföld, ugyanis az egy gazdaságra jutó átlagos mennyiség 15759,75 O-öl úrbéres és 3722,75 o-öl maradvány föld. Igy tehát e katagóriánál a tényleges paraszti föld 15759,75 D-ölrőI 19482,50 • -ölre növekedett. A 7/16-od telekkel rendelkező két gazdaság területét egyenként átlagosan 4867 • - öl lel növelte a maradvány föld, így 18443-ról 23310rj-ölre gyarapodott a tényleges földterület. Ez a növekedés megfigyelhető az öt 3/16-od telkes gazdaságnál is, ahol átlagosan 1519,20a-öl lel növelt maradvány földdel a ténylegesen birtokolt terület 7877,80o -ölről 9397 ti-ölre gyarapodott. Maradványföldet állapítottak meg az öt házas zsellérnél Is, akiknek egy gazdaságra jutó átlagos úrbéres földjét 559 O-ölben rögzítették, maradványföldjük pedig 859,20 Q-öl, igy a tényleges földterületük átlagosan 1418,20 • -öl. Tehát a többletföld birtoklása a volt telkesgazdaságokon kivül — bár sokkal kisebb arányban, de a zsellérföldekre is kiterjedt. A községben élő hét hazátlan zsellérnek, akik úrbéres földdel nem rendel-t keztek, egyenként átlagosan 672,71 a-öl maradványföldet állapítottak meg. Kizárólag a maradvány földből mérték ki Bernáth István református lelkész birtokát is, akinek telki földje nem volt, a ténylegesen birtokolt földterületet azonban növelte a községben 27260 a-öl le1. 35 A táblázat adatai alapján tehát meggyőződhetünk arról, hogy az egy gazdaságra jutó földterület is nagyobb, ha a ténylegesen birtokolt földmennyiséget és nem csupán az úrbéres földet tekintjük felmérési alapnak. Igy pl. az egykori 2/8-ad telkes gazdaságokra is egyenkénti átlagként nem 9815,90 O-öl, hanem 12 016, 15 Q-öl földterület jut. Ugyanilyen lényeges eltérések állapithatók meg,a többi telkes kategóriáknál is. A tényleges parasztbirtok terjedelme tehát mind összességében, mind gazdaságonkénti átlagot tekintve jóval nagyobb volt, mint az úrbéres teleknagyság. A birtokviszonyok további alakulását az 1884-ben készült birtokrészleti jegyzőkönyv alapján ismertetjük. Adataik egybevetése alkalmas az egyéni és a családi birtoklás folyamatosságának, illetve megszakadásának jelzésére. Megállapíthatjuk a megművelt terület terjedelmében és a művelési ágak szerinti megoszlásban mutatkozó változásokat. Az igy nyert birtokstatisztikai adatok alapján készült el az egyéni gazdaságok birtokkategóriák szerinti megoszlását bemutató táblázat, majd az ezt kiegészítő kimutatás az egy gazdaságra jutó átlagról. Ezen kívül egyéni gazdaságokra lemenőén ismertetjük a birtokosok földjének terjedelmét művelési áganként részletezve.

36 Az 1884. évi birtokrészleti jegyzőkönyv szerint Drávaszabolcs község területe 1925,38 kat. hold, azaz 3080608 a-öl. Ebből a parasztbirtok és azon kívüli gazdaságok összterülete 1554 2 63D-öl, a siklósi uradalomé pedig 1526345 -öl.