Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez
lag őszének hangulatát: „Hajdan és most" Hej! Régente szeptemberben Beh víg volt az élet; Szüreteltek, rakétáztak, Minden hogy föléledt. Hej! Manapság szeptemberben Szomorú az élet; Kukoricát süt a gazda, S csumaszárat éget. 46 Sirva vígad a magyar, tartja a régi közmondás. Borban az igazság, mondja a másik. Ha kifogyott a sírásból és a borból, jött a humor. Ez azonban amolyan akasztófahumorrá vedlett a pécsiek ajkán ebben a szomorú világban. 47 A szőlő, a szüret és a bor szeretete évszázadok óta ugy átjárta apécsi ember lelkületét, hogy termés nélkül nem akart lemondani meggyökeresedett szokásairól, hagyományairól. Szép példája ennek a szőlőhöz való határtalan ragaszkodásnak a Pécsi Figyelő 1896. október 28-i számában megjelent híradás: „Régi szokás szerint Magyarország még ott is szüretet tartott, ahol a présházak fala már bedűlt a domboldalon burgonya tenyészett, mert szüretnek kell lennie (kocsmából). Hát megvolt a szüret annak dacára is, s javában puffogtak az ünnepet jelentő pisztolyok, legények kurjongatásától hangzott a domboldal, a nyarat bezáró vigalom tartotta édes izgatottságban Magyarországot. Ha nincs szüret, legalább az emlékünnepét tartották meg mindenfelé. .."48 A város a maga részéről igyekezett a legmesszebb menőkig támogatni a szőlőbirtokos lakosságot, legalább felvilágosítani a védekezés módjáról, és amerikai szőlővesszők árusításával. Vásárhelyi Gerő hegybiztos, a városi amerikai 'szőlőtelep kezelője szőlészetiitárgyu felolvasást tartott a szénkenégezéssel fönntartha uj európai fajok vesszőinek ültetéséről és kezeléséről, s az előfordult eredménytelenségek okairól. Ugyanakkor bemutatta város tulajdonát képező amerikai szőlőtelepen szűrt borokat is. 49 A városi tanács rendeletére a szigeti külvárosi népiskolában és az Agoston-téri iskolában vasánapokon délelőtt szőlőfás-oltási előadásokat tartottak szőlősgazdák és vincellérek részére díjmentesen. 50 A város az amerikai szolőtelepéről sima és gyökeres vesszőket adott el. A sima vessző ára ezrenként 11, a gyökeres vessző' ára ló forint volt. 51 Időközben a Pécsi Szőlősgazdák Egyesületében olyan kívánságokat kezdtek hangoztatni, hogy tekintettel a szőlők elpusztulására, az Egyesületet föl kell oszlatni. A választmányi ülés azonban éppen a szőlők elpusztulására való tekintettel a fönnmaradás mellett határozott. Igen helyes — írja a helyi lap — mert éppen ilyenkor van a legnagyobb szükség az útbaigazításra és a tanításra. Az egyesület ekkor célul tűzte ki, a szőlőtelepítések szemmel tartását és a szőlőmunkások képzését, mert mint mondották képzett munkások nélkül nem lehet eredményt elérni, 52 Az amerikai szőlőtelepet kezelő bizottság, a Pécsi Figyelő 1895. április 21-23. száma szerint javaslatot nyújtott be a városi tanácsnak vincellérképző intézet felállítása iránt, de az csak három év múlva, 1896. őszén nyitotta meg kapuit (a Tettye utcában lévő egykori Schmidt-féle malom épületében) és 1907-ig minden tanévben működött, A pécsi vincellérképző iskola a 12 tanév alatt 178 szakmailag képzett vincellért bocsátott a társadalom rendelkezésére
