Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

együtt".

8 Élénk szőlőmüve lésre utal az a körülmény is, hogy a királyi udvar borát Pécsről szerezte be a török előtti évtizedekben. Pécs akkor fajbortermelést űzött. „... a pécsi harmincados által három tinella Malasiri, három rímel la Rionolio és három timella Pynol bort rendelt.

9

A három hires pécsi bor bizonyítékát megtaláljuk Hagymásy Bálint pécsi kanonok, De laudibus et vîtuperîo vîni et aquae c. munkájában. Elmondja benne a bor és a víz hatásait, a részegséget és a mértéktartás élvezetét. 10 Istvánffy Miklós szerint Pécs Pannónia első városa, amely borból bőséges jövedelmet merit, mert a „Mececus vagy Mersetum déli oldalát többnyire szőlők, egyéb szelíd gyümölcsfák, tetejét és napnyugati oldalát gazdag makkos erdők fedik'.' n Oláh Miklós pécsi püspöksége alatt maga is tapasztalta, Hogy egy-egy jobb termésű szüret alkalmával nem volt elegendő hordó, igy minden edényt fel kei lett használni a bor tárolására. A kölcsönkért üres hordó használati díjául annyi bort kértek, amennyi belefért. II. Lajos király asztalára Szatmári György pécsi püspök küldözgett bort, a pécsi szőlőhegyek termésének legjavából. Sulyok György pécsi püspök pedig száz akó bort hagyott végrendeletében János királynak. 12 Pécs lakói a hódoltság korában is iparból, kereskedelemből és szőlőművelésből éltek.

13 Evlia Cselebi török világutazó keleti túlzással ir a pécsi szőlőhegyek „mézédes" borairól. Pécsett jártakor ugy értesül a város kethudájától, hogy itt ól60 szőlőskertet vettek jegyzékbe. Ezért mondják erről, a városról — irja Evlia — „Pecsevi i Szírem, mánend beg-í írem" (Szeremnek Pécse hasonlít írem kertjéhez.) Másutt azt mondja, hogy minden házban szolok, vízmedencék és szökőkutak vannak.14 Chazi Girai kán 1603-1604 telén Pécsett állomásozott hadaival és itt irta meg A kávé és bor versenye c. költeményét, ame lybe n a pécsi bor nagyszerű minőségét kénytelen elismerni, egyben fölényét a feketekávéval szemben.35 A török időben a magyarok a pécsi szőlővidék keleti részére szorultak, mert a legjobb szőlőket a hóditok birtokolták.

16

Több vörösbort adó szőlőfajta a török révén került ebben az időben hazánkba. Ekkor honosodott meg Pécsett és terjedt innen is tovább a kadarka, amely nevében elfordítva őrzi származási helyét, Sztambul kis-ázsiai városrészt Uszküdart, horvátul Skadart. Ugyanakkor került hozzánk a góhér, melyet a Dunántúlon bajnárnak hívnak.

1 A pécsi borok ereje a város történetének formálásában is szerepet kapott. 1639-ben a törökök Pécsett is megünnepelték Babylon elfoglalásának évfordulóját, amikor a lerészegedett török katonák kifosztották a város keresztény házait. Zrinyi Miklós, a költő katonái 1664. évi ostroma alatt az elfoglalt városrész pincéiben olyan jól érezték magukat, hogy a vár elfoglalása nélkül kellett visszavonulniuk a zalai végvárakba. Jóllehet a Pécshez közel fekvő Mohács, Nádasd, Szék, Barátúr, Szekcső és egyéb megerősített helyek török helyőrsége megfutamodott. 18 A török hódoltság alatti Pécs gazdag szőlőkultúra ja elsősorban a hóditókat gazdagította. A defterek rávilágítanak a pécsi magyar lakosság koldus-