Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

szegénységére. Érdekes azonban, hogy a hagyatákjegyzékben majd mindenütt szerepel a boroshordó, ha egyébb nem is akad. Edward Brown aki 1669-1670­ben utazott át hazánkon, útleírásában említi, hogy a magyar férfiaknak Pécsett általában volt egy kis háza és egy-két hordója. Varga Simonnak volt két dol­mánya, egy nadrágja, egy inge, valamint két üres és két tele hordója, amikor meghalt. Boros Albert hagyatékában a szőlőjén kivül maradt két csöbör, egy ócska láda és Öt hordó. 1 9 Pécs szétrombolt falai közé 1686. október 21-én vonult be a Bádeni La­jos felmentő serege. Christian Vincens, a Pécsre elsőízben kiküldött kamarai megbízott 1687. július 1-i jelentésében felsorolja a pécsi ingatlanokat, s azok legszámottevőbb mértékben a szőlőbirtokokból kerültek ki. Az Összeírás a város szollőhegyein 3334 kapás (Ikapás =100 négyszögöl) szőlőt összegezett. Mindez 382 tulajdonos között oszlott meg? 0 A pécsi szőlők zöme ebben az időben a Makár-hegyen volt, amely még ma is egyik legjobb szőlőterületnek számit a Nyugati-Mecsek déli lejtőin. Ezt a hegyet akkor még Aranyhegynek, latino­san Möns Aureusnak hívták. 21 A város egyéb szőlőterületei — a török idők ösz­szeirásával majdnem megegyezően — a Meszes-hegyen, a Tettyén és a Kakas­vári-hegyen feküdtek.22 A szőlőterület alakulását a XVIII. század folyamán sajnos, nem lehet kö­vetni részben az összeírások ezirányu hiánya, másrészt pontatlansága miatt, de a bortermelésnek akkora jelentősége volt, hogy a legtöbb viszály alattvalók és földesúr, a püspök között a borkérdés következtében keletkezett. Az a küzdelem, melyet a borpiac birtoklásáért a püspökkel és a káptalan­nal szemben folytatott a város, jelentősen hozájárult ahhoz, hogy teljes erővel törekedjen kivívni felszabadulását földesúri jogviszony alól. 23 1780. január 21­e végre pontot tett a háromnegyedszázados harc végére. Pécs, a püspöki város akkor nyerte el a szabad királyi város rangját. 24 Uj címérébe a szőlőhegy is belekerült. A kocsmák — ekkor már minden 15. házra jutott egy — mind a vá­rosé lettek, jövedelmükkel együtt. Feladat azonban még mindig akadt, külö­nösen, hogy a legfontosabb termékét, áruját adó szőlő területe növekedjék. Már 1747-ben megszerzte a város Deindol-dűlőt, 1786-ban Csurgót. Pécsett a szőlők területe az 1840-es években 1680 holdra rúgott, s egy hold szőlőben átlagosan 40 akó bor termett. A város tehát évenként a hozzávetőleg számí­tás szerint 67.200 akó bor fölött rendelkezett. A rossz közlekedési viszonyok miatt azonban csak féláron, akóként egy forintért tudta értékesíteni. Még igy ís évi 67.200 forintot hozott a bor a város lakosságának. Csak a vasút meg­építése, illetve Pécs bekapcsolása az országos és a nemzetközi forgalomba ered­ményezte a borkereskedelem nagymérvű növekedését. 25 A pécsi és baranyai borke­reskedelem roppant méreteit példázza a város alatt emeletesen egymásra települt pincerendszer továbbá, hogy a borok piacot találtak Bácskában, Horvátországban, Stájerországban, Ausztriában és Németországban is. 26 A borkereskedésből koncent­rálódott tőke különféle manufakturális üzemek alapját vetette meg. Sorra lé­tesültek a téglagyárak, mészégetők, malmok, sörgyárak, szappangyárak stb. de a pécsi kereskedő - tőkések ipari vállalkozásuk mellett nagy szőlőterületek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom