Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

szegénységére. Érdekes azonban, hogy a hagyatákjegyzékben majd mindenütt szerepel a boroshordó, ha egyébb nem is akad. Edward Brown aki 1669-1670ben utazott át hazánkon, útleírásában említi, hogy a magyar férfiaknak Pécsett általában volt egy kis háza és egy-két hordója. Varga Simonnak volt két dolmánya, egy nadrágja, egy inge, valamint két üres és két tele hordója, amikor meghalt. Boros Albert hagyatékában a szőlőjén kivül maradt két csöbör, egy ócska láda és Öt hordó. 1

9 Pécs szétrombolt falai közé 1686. október 21-én vonult be a Bádeni Lajos felmentő serege. Christian Vincens, a Pécsre elsőízben kiküldött kamarai megbízott 1687. július 1-i jelentésében felsorolja a pécsi ingatlanokat, s azok legszámottevőbb mértékben a szőlőbirtokokból kerültek ki. Az Összeírás a város szollőhegyein 3334 kapás (Ikapás =100 négyszögöl) szőlőt összegezett. Mindez 382 tulajdonos között oszlott meg?

0 A pécsi szőlők zöme ebben az időben a Makár-hegyen volt, amely még ma is egyik legjobb szőlőterületnek számit a Nyugati-Mecsek déli lejtőin. Ezt a hegyet akkor még Aranyhegynek, latinosan Möns Aureusnak hívták.

21

A város egyéb szőlőterületei — a török idők öszszeirásával majdnem megegyezően — a Meszes-hegyen, a Tettyén és a Kakasvári-hegyen feküdtek.22 A szőlőterület alakulását a XVIII. század folyamán sajnos, nem lehet követni részben az összeírások ezirányu hiánya, másrészt pontatlansága miatt, de a bortermelésnek akkora jelentősége volt, hogy a legtöbb viszály alattvalók és földesúr, a püspök között a borkérdés következtében keletkezett. Az a küzdelem, melyet a borpiac birtoklásáért a püspökkel és a káptalannal szemben folytatott a város, jelentősen hozájárult ahhoz, hogy teljes erővel törekedjen kivívni felszabadulását földesúri jogviszony alól.

23 1780. január 21e végre pontot tett a háromnegyedszázados harc végére. Pécs, a püspöki város akkor nyerte el a szabad királyi város rangját.

24 Uj címérébe a szőlőhegy is belekerült. A kocsmák — ekkor már minden 15. házra jutott egy — mind a városé lettek, jövedelmükkel együtt. Feladat azonban még mindig akadt, különösen, hogy a legfontosabb termékét, áruját adó szőlő területe növekedjék. Már 1747-ben megszerzte a város Deindol-dűlőt, 1786-ban Csurgót. Pécsett a szőlők területe az 1840-es években 1680 holdra rúgott, s egy hold szőlőben átlagosan 40 akó bor termett. A város tehát évenként a hozzávetőleg számítás szerint 67.200 akó bor fölött rendelkezett. A rossz közlekedési viszonyok miatt azonban csak féláron, akóként egy forintért tudta értékesíteni. Még igy ís évi 67.200 forintot hozott a bor a város lakosságának. Csak a vasút megépítése, illetve Pécs bekapcsolása az országos és a nemzetközi forgalomba eredményezte a borkereskedelem nagymérvű növekedését. 25 A pécsi és baranyai borkereskedelem roppant méreteit példázza a város alatt emeletesen egymásra települt pincerendszer továbbá, hogy a borok piacot találtak Bácskában, Horvátországban, Stájerországban, Ausztriában és Németországban is.

26 A borkereskedésből koncentrálódott tőke különféle manufakturális üzemek alapját vetette meg. Sorra létesültek a téglagyárak, mészégetők, malmok, sörgyárak, szappangyárak stb. de a pécsi kereskedő - tőkések ipari vállalkozásuk mellett nagy szőlőterületek-