Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

KOVÁCS ANDRÁS: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez I. A pécsi szőlőkultúra történeti áttekintése Pécs kutatói már rég megállapították, hogy a vidékükön a szőlő termesztésének kitűnő feltételei vannak. Baranyában már a rómaiak is foglalkoztak szőlőmüveléssel, s a „Monostortól Sepséig és Bolydáig elterülő hegyláncolatot az ott termett híres borról Möns Aureusnak nevezték.i Bizonyítja ezt a szőlőfürtökkel ékesített római oltárkő is a II. századból, vagy legalább nem sok idővel utána, midőn Probus császár 276 körül „Sirmíum vidékét szőlővel ültette be". 2 Valószínű, hogy a Mecsek lankás domb— és hegyoldalain a város környékét földbirtokosok, gazdag kereskedők és kiszolgált katonák villagazdaságai borították. Ezek körűi terültek el a rabszolgák művelte parcellák, szőlők, gyümölcsösök. 3 A népvándorlás nem kedvezett a földmüvelésnek, s vele együtt természetesen a szőlőtermelésnek sem. A IX. századból mégis okleveles bizonyíték áll rendelkezésre a szőlőkultúra folyamatos továbbéléséről. Egy görög nyelvű forrás szerint, amikor a bolgárok az itt élő avarokat meghódították, Krum kán törvényt hozott az itteni szőlők kiirtására, mivel az avar birodalom bukásának egyik okát az avarok mértéktelen borfogyasztásában, az iszákosságban látta.4 Szol okul túrára utal Ditmar salzburgi érsek, Arnulf királytól kapott privilégiuma is:„... Pécsett adót és vámot szedhet, minél több szőlőt ültethet, s a birtokában megerősíttetik".

5 A pécsi szőlőmüvelés Árpád-kori adataiból néhányat kiragadva képet nyerhatunk a vidék sajátos mezőgazdasági kultúrájától. Bertalan pécsi püspök alapította a pálosok kolostorát a Jakab hegyen. A kolostort alapító püspök 1220ban Urög faluban malmot vásárolt három márkáért telekkel együtt és ugyananynyiért két szőlőt a pécsi határban.

6 A Pál pécsi püspök (1270-1302) által elrendelt körmenet leírásában említik a Corpus Chrieti egyházat, „ahová a vár mögötti dombról, a Boldogságos Szűz szőlejétől vonulnak le". 7 Pécsi polgárok Ürögön birtokolnak malmot 1297-ben és Patacson szőlőt 1332-ben. 1324-ből való adat szerint a baranyai esperes udvarháza (Káptalan u. 2.) „a valkai esperes udvarháza mellett feküdt kőpincével, gyümölcsös kerttel és épületekkel