Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)
Igaerővel nem rendelkezd jobbágyok ellen sok helyütt indítanak „elmozditási" pert. Gyüd, Harkány, Ipacsfa, Kovácshida, Kisharsány, Márfa, Nagy harsány, Nagytótfalu, Ráad, Szerdahely, Viszló, Szatina, Tamási, Mindszent ig Iva, Gyümölcsén^ Szentkatalin, Bakóoa, itb. Találkozunk irtásból származó rét elvételével is, vagy olyan esettel, ami nyilvánvalóan eró'szakos földfoglalásnak látszik. Az egyik pálfai adózó, földesura engedélyével vásárolt féltelkét a későbbi földbirtokos minden térítés és indoklás nélkül elvette.29 Az egyik csúzai adózó irtásból származó földjét elvette az uradalom és kiadta másnak. A gazdatisztek erőszakos területszerzésével kapcsolatosan találkozunk olyan esettel, mint néhány magyarmecskei adózó ügye, akiknek elégett a házuk, de a gazdatiszt nem engedte régi helyén felépíteni, hanem az előzőnél lényegesen kisebb házhelyet és kertet jelölt ki. Az egyik kisharsányi lakos telkét az uradalom ispánja elvette és eladta másnak. 31 Pellérden néhány jobbágyot az uraság büntetésként „kíbecsült" telkéből, ugyanakkor a jobbágy börtönbüntetését is letöltötte és pénzbírságot is fizetett. 3 0 Gruics Jovanka sondere ki adózót földesura háza és belsőtelke után fizetett 25 pengőforint helyében — vagyonából erőszakosan kitette, azután az igy szerzett telket 200 pengőforintért eladta másnak. Páléban a földesúr a jobbágyok tudta nélkül létrejött szerződés alapján úrbéri pert indított és kisajátította irtványföldjeiket, amelyek több évszázad óta adómentesek voltak. 32 Találozunk tehát a földelvétel erőszakos formájával is, ez azonban, legalábbis az átnézett (1840-47) megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján általánosnak nem mondható. 33 Sokkal gyakoribb sérelemként jelentkezik a faizás jogának megtiltása, korlátozása, ami valójában a földesúri földek növelését jelenti az eddig közösen használt terület rovására. Misleny faízási jogait a boly i uradalom-el veszi, pedig a község évszázadok óta "elt ezzel a jogával. 34 Varga község erdejét az uradalom kivágatta, igy a jobbágyoknak „nem lesz hol a faizás jogával élni". 35 Görcsönyben az uradalom kötelezi a jobbágyokat az öl fa szállítására, de azt nem számítja be a robotba, ugyanakkor faízási jogukat is elvette. Pogány helység helyzete ugyanez. 36 Kopács és Daróc faízási ügyéből nagyon hosszadalmas és nagyon érdekes per keletkezett. A község panasza, hogy az uradalom korlátozza őket a faizás jogában, annak ellenére, hogy a törvény ugy rendelkezett, hogy a per lefolyásáig minden a régiben marad. A főbírói jelentésekből az tűnik ki, hogy a jobbágyok csak fejsze és fürész nélküli faizásban részesültek. 37 A kivizsgálás során bekapcsolódik az ügybe egy Szabó Péter nevü fiatal ügyvéd, akit Kopács község a pécsi káptalan eló'tt bevallott meghatalmazó ttjának nevezett ki. - Az ügyvéd szembe kerül a főbíróval, aki felveti a kérdést, hogy a „község, amely maga is gyámsága alatt van minden dolgára nézve, meghatalmazottat rendel he t-e?"
