Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)

A kibontakozó vitát a fó'biró ugy ítélte meg, mint a megye képviselőjének különbözó sorsú és gondolkozású emberek eló'tt való lejáratását. Véleménye szerint ez azért is különösen súlyos, mert a lakosok már amúgy is eléggé fel voltak izgatva. — Az utóbbi kijelentéshez kapcsolódik az uradalom erró'l szóló jelentése; „Kopács helység néhány lakosa már hosszabb idó' óta a lázongás, és elégedetlenség jelét mutatta, nyugtalanság és a törvényes engedelem elleni vágy hatalmasodott el. Egy alattomos és nem jó lelkű tanácsadótól a jobbágy—földesúr és a közhatóság közötti bizodalom fenntartását felejtik."

38 Az ügyvédi meghatalmazásra nézve az uradalmi jelentés megjegyzi:„a jobbágyok, mint gyámság alatt lévők ügyvédeket nem fogadhatnak, meghatalmazottjaik sem lehetnek, nehogy a meghatalmazott a ráruházott bizalommal visszaélve az együgyű jobbágynak baján nem hogy segítene, só't azt még rosszitaná. Az uradalom kéri a megyét, hogy az ilyen meghatalmazástól ne csak a kopácsiakat, hanem minden jobbágyot tiltsanak el, mivel meg vannak gyó'zó'dve arról, hogy a Nagyságos Megye és a törvényrendelte hatóság a jobbágyok javát közvetve és közvetlenül is fenntartja. A fó'biró az ügyvédet kirekesztette a hivatalos tárgyalásból, az uradalom erőszakos eszközökkel fenyegetó'zött. A fentiek világosan mutatják a hivatalos és a nemességre jellemzó' állásfoglalást a parasztok „jogaira" nézve. A továbbiakban Szabó Péter állásfoglalásán keresztül a fiatal értelmiséginek a nép követelése mellé állását figyelhetjük meg. — Az ügyvéd célja eló'ször a barátságos egyezség létrehozása volt, de amikor az ügy elmérgesedett, fellépése már messze túlmutatott ezen a célkitűzésen. Erre mutat a következő', a megyei főbíróhoz küldött ügyvédi felirat: „Az gondoltatott talán, hogy a 24 botok ígérgetése, az ügyvéden tett erőszakoskodás; az ilyenforma ijeszgetések — nyakasságtokért kaptok katona executiót, az ügyvédetek máris megszökött, de azért befogatik s veletek együtt vasra veretik — a népet igazságos keresetétó'l elrettentik? — Hisz éppen ezek a lázitás eszközei; s mégis az uradalmi ügyvéd nem szegyei i a helység birájának mondani — csak azt szegyeiem, hogy fiskális által nyertek meg. — Lám itt van a nagy igazság! — Természetesen ilyenkor az ügyvéd védendó'ivel együtt lázító, kivált ha az uradalom legalább 20.000 forintnyi követelni való van, s a törvénytelen zsaroló uradalmi tisztek a törvény szoros értelmében cassaitatni rendeltetnek, ha mindezeket az illetó' helyen tudja." 39 Az ügyvéd felirata már nemcsak a faizás sérelmét, hanem a jobbágyság általános helyzetét mutatja a továbbiakban. Rávilágít azokra a visszaélésekre, amelyek annak következtében történnek, hogy az uradalmak a járások köztisztviseló'inek bizonyos fizetést adnak, s ezáltal ezeket lekötelezik maguknak. — Természetesen az ilyen kijelentés: „Sey fó'biró urnák járásbeli uradalmak nagyon is bó'ven adakoznak — egy az —, hogy két urnák szolgálni nem lehet, más az, hogy aki a háziadóból részesül, azzal neki meg kell elégedni, továbbá királyi rendelet tiltja az ajándék elfogadását" csak a megye szigorú szembeállását eredményezheti.

40 A bátor hangú ügyvéd ellen tiszti fenyitó' pert indítanak, a lázitás vádja alá helyezik. Az ügy hosszú évekre elnyúlik, mert a parasztok sehogy sem akarnak belenyugodni a fejsze és fürész nélküli faizás jogába.