Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)
lényeges eltérések mutatkoznak. Lancsuk (Lánycsók) község két úrbéri lajstroma 19 jobbágytelket különbözetet mutat. A jegyzökönyvek alapján nem volt megállapítható, hogy mi volt a nagyarányú telekcsökkenés oka. Ez a jelenség azonban nem egyedi. Több setben is azért küldi vissza a Helytartótanács a legeló' elkülönözési pereket, mert a nagyarányú telekcsökkentésre magyarázatot vár, mivel az adóalap tetemes sérelmét látja ezekben az esetekben. Ugyanakkora megye hivatalos kimutatásai nem tartalmazzák az ilyen jelentós eltéréseket. 1840-ben a megye hivatalos jelentésének összegezése szerint „nincs a megyében valósággal elhagyott úrbéri telek", 23 Ha nem is ennyire negativ az 1846-os jelentés, lényeges eltérést azonban ez sem mutat ki. Siklósi járásban: Kistótfalun 3 kis ház elhagyott, mert birtokosai kihaltak* Pécsi járásban 1 Hárságy ívelységben két és egynegyed telek rossz minó'sége miatt elhagyott. Hegyháti járásban : Mágocs és Nagyhajmás esetében ki nem vizsgált ok miatt telekállomány csökkenés áll fenn, Mocsolád községben fél telek van az uraság kezén* i Liget helységben hat telket és két kis házhelyet úrbéri uton sajátítottak ki, Szenrló'rinci járásban: Babarc sszó'ló'sör, egy kis ház elhagyott, A maradványföldeket a választmány nem irta össze, mert erre nem volt utasítás. Ugyanakkor egy 1841-bol való panaszból világosan látszik, 24 hogy - a fentebb említett hegyháti járásban lévó' Ligeten az úrbéri állomány sérelme lényegesen nagyobb, A magyarszéki plébános panasza, hogy mivel eddig Liget helységben 33 jobbágytelek volt s most ebbó'l 15 telek elhagyva áll, ó't sérelem éri, mert igy lényegesen kevesebb tízedet kap, holott a telkek legnagyobb része most is művelés alatt áll - részben az uradalom - részben jobbágyi bérlók által. 25 A telekcsökkenés tényleges okaira vonatkozó adatot a megyei közgyűlés jegyzökönyvei nem igen tartalmaznak. Erőszakos te le kel vételről különösen kevés esetben van szó, rendszerint az adózás kötelezettségét teljesíteni nem tudó jobbágytól vették el a földjét azzal, hogy odaadják másnak, aki a megműveléshez elegendő' igaeró'vel rendelkezik,26 Ilyen eset például a sellyei uradalom Jó András nevü jobbágyának Ügye, 27 Igaeró' hiányában nem tudta művelni földjét kellőképen, szolgáltatásával elmaradt. Ezért telkét elvették, és átadták egy másik adózónak, aki képes a terhek viselésére. Később Jó András szerzett megfelelő' igásjoszágot s ezen az alapon kérte vissza elvett földjét. Az uriszék és a megye azonban ehhez nem járult hozzá, mert ez nagy zavart okozna mindazok között, akik más jobbágytól elvett telken mint rendes adófizetők élnek. 28 Itt tehát végeredményben ha nem is igazságos, de a törvényeknek megfelelő' eljárásról van szó. Ehhez hasonló Rausch János Szalatnak községbeii jobbágy helyzete is, akitó'l 180 forint adósság fejében vette el az uradalom féltelkét. Baksai Kis Márton, Tót György patacs i adózók telekvétele is ilyen okból történt.
