Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

1 2 3 zo ev 4 netérő 5 6 7 8 9 10 A kerületben lévő juhok, szarvasmarhák egészségi állapotáról. Az Őszi és a tavaszi vetések milyenségéről, a várható termésről. A szőlők állapotáról, a remélhető termés jobb vagy silányabb-e az élőnél . Aratás, nyomtatás, kaszálás, gyűjtés, szüret, de leginkább a szántás meEpitményekről. Uradalmi szolgák, cselédek magaviseletéről. A kiadott rendelkezések végrehajtásáról, eredményéről. Minden különös esetről. Javaslatok. Gabona, bor, fa, egyéb termény szomszéd uradalmakban divó ára felől.

37 E fenti utasítás betartása a kerületbéli kasznárok, ispánok számára külön munkát jelentett, minden pontjára nem is lehetett mindig válaszolni, ezért később csak egyszer kellett havonta jelentést készíteni, s a pontok száma is kevesbedett. 1836-tól pedig a sellyei uradalom kerületi tisztségeinek csak a birkák állapotát, a kasznári és pincehivatalok részére készült számadási kivonatokat kellett havonta jelenteni, az egyéb gazdasági jelentést csak negyedév befejeztével, „hogy több idó' maradjon a mezei-gazdaságban időtöltésre. 8 E fellazítással azonban nem szűnt meg a beszámoltatás sokoldalúsága, mert azon kivül, hogy a birkák, marhák, vetések állapotáról, a gabona vagy egyéb szerek eladásáról kellett csak a jelentésben írni, ott volt az, hogy: „egyátalján mindenről, ami érdekés lehet." Elhalasztani pedig nem volt tanácsos, mert ment a figyelmeztető levél Strázsaytól. A jelentésekkel együtt a különböző számadásokat, nyugtákat negyedév végén u.n. „kijelölés"végett be kellett küldeni, amiket aztán a jószágigazgató a hozzájuk fűzött észrevétellel visszaküldött az illető kerület ispánjának. Azokat a jegyzékeket pedig, amelyekben a gazdálkodás eredményes folytatásához szükséges szereket (só, fejszék, kapák stb.) tüntették fel, minden félév elején kellett bemutatni, hogy a vásárlást megengedjék. „Valamint eddigien, ugy ezután sem engedhetem meg, hogy előleges bejelentés és helybe-hagyásom nélkül valami különös költségek tétessenek" — közli a director. S ha ilyesmi előfordult, Strázsay nem jelölte ki azokat, minek következtében a vásárló az illető kiadást saját zsebéből volt kénytelen fedezni . Az eladott termények árát, hacsak arravonatkozóan más utasítás nem történt, azonnal át kellett küldeni az uradalmi számtartóságnak. Egy 1834-es főtiszti rendelet szerint azoknak az uradalmi tisztségeknek, akik számadásaik havi kivonatait a kiszabott határidőre (kerületbeliek a következő hónap 3. napjáig, a számtartói hivatal minden negyedév végével 3 napon be lül az uradalmi tiszttartónak) nem készítették el, először 50,-, ismételt esetben 100,- Vcz forintot vontak le fizetésükből. E súlyos anyagi büntetés ellenére is előfordult, hogy egyes gazdatisztek 1843. októberig 1835-ös, 1836-os számadással tartoztak.

39 (Egyik oka éppen a „Kijelöletlensége de az is igaz, hogy a fenti büntetéssel nem igen élt az uradalom.) Fontos szerepet töltött be az uradalomban az u.n. tisztiszék

. Külön tartották a sellyei és külön a bólyi uradalomban tisztségei részére, mindenkor a szék-