Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

helyeken. A 30-as évek elején még havonta 2 tiszti gyűlést tartottak: a hó ele­jén, amikor a „rendélések"-et adták ki, s ekkor közölte az uradalmi számtar­tó az uradalmi pénztár állapotát is, valamint akkor közölték az árszabásokat, a felhasznált robotmennyiséget, a következő' tiszti ülés időpontját. A hónap kö­zepéntartott ülésen inkább a szerződéskötések ismertetése, tárgyalása szerepelt s ap­róbb utasítások. 1833-tól, kevés kivételtől eltekintve, csak egy tisztiszéki ülés volt havon­ta, amit Bolyban a hónap elején, Sellyén a hónap közepén tartottak. Az üléseken készült jegyzőkönyvek pontonként rögzítették az ügymenetet. Igy: a résztvevők felsorolása után a számtartó, uradalmi pincemester stb. felszó­lalását, jelentését, a kerületi ispánok beszámolóját a gazdasági rendelések tel­jesítéséről, s más jellegű felszólalásokat. A következő hónapra szóló Tiszti Ren­delések kerületenként külön jegyzőkönyvbe kerültek. Bár a havonta tartott tisztiszéken a megjelenés szigorúan kőtelező, ennek ellenére is tapasztalható távolmaradás, főként Sellyén. Emiatt a sellyei urada­lom tisztjei figyelmeztető levelet kaptak a jószágigazgatótól, mely szerint: „Azon tisztviselők, kik részint előhaladott időkoruk, részint testi romlottságuk miatt a havonként tartandó tiszti székről,hol a M Uraság javára számos tárgyak iránt tanácsko­zásnak tartania kell, önkéntesen elmaradoztak s igy hivatali kötelességeiket is csak hanyagul teljesítik — folyamodjanak folyó év végéig O méltóságához nyu­galmaztatások megnyerhetése végett." 40 Az uradalom alkalmazottai közé bekerülni nem is volt olyan könnyű! Haj­dúnak időnként még csak-csak jelentkezhetett, ki értett a mezei munkákhoz, kedve is volt a hajdúsághoz s községének elöljárói is ellátták (| hiteles ajánló levéllel", de magasabb beosztásba kerülni csak valakinek a helyére lehetett. Olyan esettel is találkozunk, amikor az uradalmi szolgálatba önként jelentkezőt fizetés nélküli gyakornokként alkalmazták, hogy „eként szerzett eszmebéli te­hetségeinek Ikifejtése mellett fő viselete és alkalmaztatása által későbbi Szol­gálatra magát érdemesnek tehesse." 41 Az alkalmazás feltételeit a gróf egyik levelében a következőkben szabta meg: „Mielőtt a folyamadót valami előfordulható szolgálati megürülésnek ese­tében tekintetbe vehetjük, szükséges megtudni azt, minő szolgálatra legyen alkalmas, tud-e irni,jól olvasni? minő nyelvekben járatós? minő a polgári viselete? — és mi­előtte az állandó szolgálatra fognak ajántatni, hónapos szolgálatra alkalmazandó és tulajdonai megismerendők lesznek." 42 Abban a jelenségben, hogy egyik tisztjének fiát Batthyány a Kesztehelyi Gazdaképző Intézetbe küldte gyakornoknak az uradalom költségére, az a törek­vés is megnyilvánult, hogy a leendő gazdatisztek az uradalom neveltjei legye­nek, s ennélfogva még odaadóbban szolgálják földesurukat. 43 Alkalmazottjaitól az uradalom megkövetelte a megfelelő gyakorlati,, de el­méleti tudást is. Gazdasági szakkönyvek, folyóiratok küldése egyik kerületből a másikba, nem ritka jelenség, s a bennük közöltnek nemcsak tudomásulvétele, hanem azok gyakorlati kipróbálása is feladatként szerepel. Nem megfelelő hozzá­értés, gyenge munkavégzés esetén az uradalom felmondott. Pl. a sellyei bognár mesternek, mivel az nem értett eléggé a járom készítéséhez. A sellyei száraz­malmi kocsis is, ha szolgálatát „terhesnek találja, vagy pedig ha azt pontosan nem tel jesiti... .elbocsájtandó. "

Next

/
Oldalképek
Tartalom