Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez
Hl. A gazdaság irányítása A földesúr, gróf Batthyány Iván, több Társaság, Egyesület alapító tagja, részvényese. Anyagilag is pártfogolja a gqzdasági előrehaladás érdekében iétrejövő intézményeket. Birtokán! ujit, állandó lakása Bécsben van ugyan, de uradalmait rendszeresen meglátogatja, személyesen is intézkedik, akarja tudni, hogy azokon miként alakulnak a dolgok. A személyzet fel fogadásához, elbocsátásához az ő jóváhagyása kell. A fennálló viszonyok változtatásának azonban ellene van. Mikor a kisasszonyfaiak 1845. májusában azzal a kéréssel fordultak hozzá hogy „mi alább írattatott egész Helységbeliek, mint 171/2 sessióbui állók a magunkörökre leendő" megváltásunkra alázatosan engedelmet kérünk e következő kinyilatkoztatás mellett: — Ugyan is tehát mi a többi közt kivánnyuk a Malmot is átadatni, kivánnyuk a szöllő Hegyeknek külön leendő taxa mellett kezünkre botsájtani, mível minden embernek nintsen szölleje, ismét kivánnyuk a fajzást a Gilvánfai határbul mint eddig völt, mert a magunké kevés, végre, kivánnyuk a Kotsmát, minthogy amúgy îs fél esztendeig a mienk szokott lenni, 13 lme állásfoglalását kifejezésre is juttatja: „...hajlandók nem vagyunk a kisasszonyfai község nevében pusztán, minden hitel nélkül aláirott folyamodók megváltási kérelmöket tellyesîteni; s ezt annyival kevesebbet, mivel tulajdon földes Uri Malmunkat és Kotsmánkat eladni vagy ebéii; Földes Uri jogaink megválthatásába béegyezni soha sem fogunk; — soha sem engedjük hogy az úrbéri fajezása a Gilvánfai határunkban fekvő erdeinkre ki terjesztessék, vagy a kisasszonyfái Szőlők az Úrbéri járandóságokhoz, melyekhez soha sem tartoztak, számétassanak. " 32 A bólyi és a sellyei uradalom élén az „igazgató fő ügyész" állt. E jószágigazgatói tisztet tárgyalt időszakunkban Kern József, 1832-től Strázsay Nepomuk János töltötte be. Strázsay 1808-tól állt az uradalom alkalmazásában. Intézkedéseiben az uradalom, a földesúr érdekeit tartotta mindenkor szemelőtt. Gazdasági téren az újra, a korszerűre irányuló törekvés jellemezte. Kora mezőgazdaság terén elért eredményeit igyekezett megvalósítani az általa igazgatott uradalmakban is. Nemcsak ő maga érdeklődött szakkönyvek, gazdasági munkák iránt, de beosztott tisztjeit is buzdította ilyenek olvasására, számos esetben küldve nekik anyagot s közölte velük az ilyen vonatkozású tapasztalatokat. A társadalmi viszonyok terén viszont a régi rend embere ő is. Ugyanakkor észrevette a jobbágyokkal meg nem felelő bánásmódot, viszaéléseket is, és ilyenkor figyelmeztette gazdatisztjeit: „Ne terheltessék uraságod a jobbágyok iránti viszonyaiban mind azt szigorúan elkerülni, ami elkeseredést és személyes gyülölésre mutathatna, ne hogy ez által az amúgy is kellemetlen úrbéri viszonyok még kellemetlenebb színbe .boritassanakV^ 3 Hölczl sellyei tiszttartóhoz irt levele világosan tükrözi, hogy a jobbágyokkal való bánásmód irányításában az uradalom érdekeit vette alapul: „Egyéberánt figyelmetessé teszem ismét Uraságodat, hogy áraljában ollyan időt élünk, melly meg nem engedi, hogy az Uradalmi jobbágyokkal szigorúan bánhassunk, ha bár igazsága is van a Földös Urnák; a Sellyei kerületnek pedig különösen okos tekintetben kell tartani azt, hogy a Jobbágyok az idei tartozásaikat legnagyobb részént már kiszolgálták, s ezért
