Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

is nem kell elidegeníteni azokat a roboth szolgálattól, mert bizonyos szükségünk lesz arra, hogy fölöslegül szolgáljanak jószerüen, mint mult évben, a nélkül, hogy törvényszerű panaszra vetemedjenek." 34 Az alkalmazottaktól is az uradalom iránti feltétlen hűséget, szolgálatkész­séget, pontos munkavégzést kívánta meg. Gazdasági hajdútól ispánig bocsátta­tott el alkalmazottat meg nem felelő magatartása esetén. Batthyány 1832-ben actuáriusi hivatal létrehozását rendelte el, melynek munkáját mind a gazdasági, mind a törvénykezési levelezések, okmányok keze­lésében, az eló'forduló ügyek gyors intézésében jelölte meg. 35 Az actuárius, aki egyben alügyész, az uradalom ügyvédjével (fiskálisával együtt vezette a jegyzó'könyveket az uriszéken és egyebütt. Köteles volt jelen lenni a tisztiszéki üléseken, az uradalmi regálék kibérlésénél, a különféle ter­mények eladása céljából rendezett közárveréseken, s itt is jegyzőkönyvet kellett vezetnie, ill. vezettetnie az uradalmi írnokok egyikével. Két tisztí írnok állt rendelkezésére, s közös munkavégzés esetén a munkáért járó díj fele az írnokot illette. Kettejükön kívül mindkét uradalomra kiterjedő hatáskörrel rendelkezett még a: számvevő (fő feladatköre: a számadások ellenőrzése, átvizsgálása. O- volt nap­jaink főkönyvelője); a kasznár (a bólyi kasznári hivatal vezetője, Sellyén kasznári helyettes, kasz­nársági gondviselő segítette munkájában); a pincemester (a bólyi pincehivatal vezetője); az erdomester (a bólyi erdei hivatal vezetője); a juhászati felügyelő (egyben a bólyi uradalom magyarpeterdi kerületének kasz­nárja). A két uradalomnak egy földmérője volt Sellye székhellyel. Feladata nem­csak kizárólag földmérői munkák végzése, bár ez a döntő hanem a lecsapolási munkák irányítása, épületek tervezése, térképek készítése is, valamint uj gépek meg­tekintése más uradalmakban. Mind a bólyi, mind a sellyei uradalom rendelkezett egy-egy tiszttartóval. A jószágigazgató után nekik volt legtöbb beleszólásuk q gazdasági elét irányításába uradalmukon belül. A bólyi és a sellyi közül ez utóbbi volt a függetlenebb, ön­állóbb, lévén a székhelytől távolabb. Feladatuk volt minden munka, mely a gaz­daság valamennyi ágát illette: az elrendelés, a munka menetének figyelemmel kisérése, gyors elvégzése, a „tiszti cancelláriában a szükséges jó rend 1 fenn­tartása, a számadási kimutatásoknak, könyveknek pontos vezetése, ill. vezet­tetése." (Magas tisztség volt, Hölczl József 31 évi szolgálat utái nyerte el a sellyei tiszttartóságot 1839-ben.) Ugyancsak egy-egy számtartó állt uradalmaként az egyes hivatalok (kasz­nári, pince, várnagyi, építményi, erdei hivatal) számvitelének, pénzkezelésé­nek élén. (Ma leginkább könyvelőnek, pénztárosnak nevezhetnénk.) A Sellyé­inek az uradalomhoz tartózó kerületek számadását is ellenőriznie kellett. Igen terhes teendőjük volt, különösen a Sellyéinek a vendégtartás. 36 Mint fentebb már emiitettem, mindkét uradalom több, területi egységen ala­puló kerületre oszlott. Egy-egy kerület élén az ispán vagy másnéven „kerületi kasznár" állt. (A két különböző elnevezés nem tartalmi különbséget, inkább bizonyos rangot jelentett. Az utóbbi titulus illette meg a magyarpeterdi kerület

Next

/
Oldalképek
Tartalom