Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Petrovich Ede: Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez

Aug. 12. Dec. 16. 17. Pécs Pécs Pécs Apar, Hant Veszprémi egyházmegye Kernend 2 2 A felsorolt adatok elemzése előtt megjegyeznünk kell, a harangok megál­dása nem jelenti, hogy ugyanakkor épült a templom is. Sőt sokszor előbb ké­szült el a harang, mint felépült a templom. Ez esetben a haranglábakon füg­gő harangra szükséges volt temetéskor, tűzvész esetén, közeledő' vihar és a dé­li 12 óra jelzésére. Hol készültek a harangok? Az észak magyarországi egyházmegyék számára Pozsonyban megáldott haran­gok adatai mellett mindig ott áll a megjegyzés: in domo fusoris (t. i. a harang­öntő házában történt a szentelés). Ezek tehát Pozsonyban készültek. Ennek alapján jogos a föltevés, hogy a Budán, vagy Bécsben megáldottak is Budán vagy Bécsben kerültek öntés alá. Az is elképzelhető, hogy a Dunamentí apát­ságok falvai részére öntött harangok Buda vagy Pozsony termékei és onnan szállították őket a Dunán rendeltetési helyükre. Sőt azt sem tartjuk kizártnak, a drávamenti falvak harangjai a Murán és a Dráván keresztül Grazból érkeztek. A legkorábbi adatok ugyanis Gráz felé mutatnak. Igy például a ma­gyarszéki harangokról ezt írja az 1829. évi Egyházlátogatási Jegyzőkönyv (Visita canonîca): „Campanarum très, quorum maior 265 librarum in honorem S Stephani benedicta, Graecii anno 1689. fusa est, cum inscriptione: Sîgethum armis Leopoldi Primi receptum, Quinque Ecclesiis tertio. Media perinde in Styriafusa 1720, librarum 75, in honorem SS Petri et Pauli baptizata est. Tertia denique circi­ter 40 librarum impensis benefactorum Quinque Ecclesiis refusa et benedicta, sua inscriptione testatur se fuisse templi S Stephani Regis et Apli Hungáriáé in Szék, anno 1696. sumptibus Mathei Szabó." (Négy harang van, melyek közül a nagyharangot Grazban, 1689-ben öntötték, amint ezt felíratta :,ßziget elfoglalásának és Pécs megvívásának harmadik évében" bizonyítja. A középső harangot is Grazban öntötték 1720-ban Péter és Pál apostolok tiszteletére. Végül a harmadik, 40 font sulyu harangot jótevők költségén Pécsett" újra ön­tötték, de felirata szt mondja, hogy eredetileg a széki Szent István templom számára 1696-ban öntötték Szabó Máté költségén). A pécsi káptalan 1736-ban szintén a névszerint meg nem nevezett grazi harangöntő mesterrel tárgyalt a székesegyház számára beszerzendő harangok ügyében. 2 Lehet, hogy e tárgyalás nem vezetett eredményre, de az emiitett 1829. évi Jegyzőkönyv szerint függőt a székesegyház tornyában két harang, melyeket 1753-ban a grazi Feltl Márton öntött. 3 A vázolt példák ellenére alig hihető, hogy a Pécsett szentelt 82 harang idegenből került Pécsre, kizárólag azért, hogy itt püspöki felavatásban része­süljenek. Nem hagyható ugyanis figyelmen kivül, hogy a Pécsett szentelt ha­rangok között vannak olyanok is, melyek Pécstől távol eső falvakban (Felső­ireg), sőt veszprémi egyházmegye falvaiba kerültek. Elképzelhetetlen, hogy ezeket Budán vagy Grazban öntötték, onnan szállították Pécsre egy rövid ak­tus kedvéért és utána ismét vissza végső állomásukra. Állításunkat nem cáfolhaH

Next

/
Oldalképek
Tartalom