Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Nagyág bélyegzője 1724-es keltezésű és latin nyelvű, pecsétképén búza­tábla küzül kiemelkedő hatalmas fa vehető ki. Jellegzetesen erdőirtásra utaló Egerszeg nyomata. Ezen hatalmas tölgyfa áll, melybe óriási fejsze van bevág­va. A tölgyfáról makkok hullanak le, a hatalmas fejszecsapás következtében. A fa alatt fából készült vadcsapda látható, elfogott rókával. A pecsét magyar­nyelvű. Oroszlóé viszont német. Két fa között ágaskodó ló látható benne. Szalánta hatalmas lombos fát vésetett latin nyelvű 1724. évi pecsétjébe. Fa­zekasboda pecsétképében vékony törzsű fa látható, S mellette jobbágyruhába öltözött, vállány fejszét emelő ember. Hasonló Kovácsszánája 172x-es vésete is. A lépő alak vállán hatalmas fejsze, előtte lombos fa, az előtt egy fekvő ekevas látható. Pecsétképbe vésett fa található még Apátvarasd (1724) Husz­tót (é.n.) és Gerde pecsétjében is. Az erdőirtás célja a földterület növelése volt. Ez végigkísérhető Gödre három pecsétjén. Annak ellenére, hogy kettőnek van évszáma, időrendben va­lamennyit egymás mellé lehet állítani. Az első latin nyelvű pecsét 1789-es dátumozásu iraton található. Rajza: álló alak (heraldikai vadember) jobbkezé­ben növényt tart, mögötte fa, feje felett csillag látható. A második 1799-es keltezésű. Három domb látható rajta. Az elsőt már átalakították szántóvá, itt a véset rovátkáit, a másodikon bokrok láthatók, a harmadikon egy kalapos (német) ember baltával lombos fát vág, előtte tuskó. Körirata német nyelvű: SIGEL. DER GEMEINDE DESORTS GEDRY (Az 1799-es évszám a képmezőben van). Erre az időre lezajlott a betelepítés, erdőirtással növelték a földterüle­tet. (A falu meredek dombok hajlatában fekszik, a termőföld nagy része ma is domboldalon van.) A harmadik pecséten is három domb látszik, mindegyiken egy-egy karózott szőlőtő 4-4 fürt szőlővel. Időközben megváltozott a falu státusa is: OPPIDUM lett. Körirata: SIG :PRIVI:OPPIDI. GÖDRY 1808 Az elő­ző pecséten még csak egy dombot alakítottak át termőföddé, itt már valameny­nyit, mégpedig szőlővé. Mivel a megyében a szőlőmüvelés igen jelentós volt, több község pecsét­jében található szőlőfürt, vagy szőlőtőke. Ez utóbbi az érdekes; Haas szerint a szőlő karózását a betelepült németek honosították meg, a magyarok és a horvátok vagy fára futták azt, vagy karózatlanul hagyták. 8 A pecséteken ez ki es mutatható: Gödre német falu volt. A pecséten a szőlők karózottak (Ge­resd, Bár, Mágocs, német falvaké karózott, Tésenfa, Szaporca, Magyar falvaké fára futtatott). Baranya megye címerében két alak hatalmas szőlőfürtöt cipel a válán. Ezt a motívumot meg lehet találni községi pecsétjeinkben is. (Lánycsók — 1793 - Helesfa). Helesfánál ez igen érdekesen jelentkezik. Az első, szebben kidolgozott vésetről készült nyomat 1774-es keltezésű iraton található. Körirata: SIGILUM PAGI HELESSFA Mérete 26 mm-es átmérőjű kör, a pecsétkép alsó negyede harántvonalazással jelzett föld, melynek felszínét képező egyenes vonalán két asszony lép, kik vállukon átvetett boton óriási szőlőfürtöt cipelnek. A má­sodik pecsét 1847-es keltzésü iraton található. A véset sokkal primitívebb, mint az előző, a szöveg viszont magyar nyelvű: HELYESFA FALU PECSOTYE. A pecsétképben már nem női, henm két lépő férfi alak emeli a szőlőfürtöt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom