Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Szőlőfürt található még, a következó' községek pecsétjeiben is: Hosszúhetény 172x és 1775 — a harmadikban már nem — f Babarc 172x-es, Almamellék, Mecsekszabolcs (1724), Kistótfalu, Turony, Kisszentmárton (172x), Magyarpeterd (a második MP-vei jelzett) szó'lo'to': Geresd, Rádfalva, Selye (karózott), Baksa (karózatlan), Mágocs (1806), Bár (1953) pecsétjein. Ezek közül Magyarpeterd pecsétje azért écdekes, mert a hagyományos ekevas és a szőlőfürt mellett a már nem használatos formájú metszőkés található rajta. 9 A mezőgazdasági jellegű községi pecsétek között találhatók egészen különlegesek is. Legérdekesebbnek tekinthetjük ezeket, nemcsak kivitelezésük miatt, hanem azért, mert a paraszti élet olyan mozzanatait ábrázolják, melyek ma már csak egy-két szórványosan megmaradt múzeumi tárgy alapján, csak felületesen rekonstruálhatók. Ezek a kis miniatűr vésetek azonban még ennél is többet mutatnak. A falusiakat munkában látjuk, ott a gazda is — korabeli öltözetben, az állatja is (ökör, ló, de még helykitöltés miatt odavésett felhők, vagy repülő madarak is megtalálhatók ezeken. A véset esetleges elnagyoltsága is eltűnik ilyenkor s megelevenedik a kor, a XVIII. vagy a XIX. századi falu élete. A jobbágyélet ilyen megelevenitésének a csúcsa Ocsárd 1726-os és Baranyában 1850-es pecsétje. Az előbbin az aratás munkája, az utóbbin a feudáliskorkor végének faluképe látható. Mozgalmasság és hitelesség jellemzi Ocsárd, nyugalom, aprólékos, pontosság Baranyabán pecsétjét. A jobbágyélet ábrázolása a következő pecséteken a legérdekesebb: Somogyhatvan, Sósvertike, Selye, Ocsárd, Bárányban stb. Somogyhatvan pecsétje 25 mm-es átmérőjű, a szélén pontozott kör. S körirata a 4 mm-es szalagban a következő: SIGILLUM HATVANIENSE 17 ?? Az évszám erősen sérült, feltehetően 1726. A pecsétképben a szántóföldön két ökör vaskos boronát huz. A boronán áll a gazda, hegyes jobbágysapkában, kezében ostorral. Feje fölött — előtte 3 és mögötte 1 madár repül a föld felé. Sósvertike pecsétje 1726-ból való, igen finom véset. Mérete 26 mm-es átméró'jü, szélén pontozott kör. Körirata 4 mm-es szalagban van: SIGILLUM. SOOSVRTIKENSE. 1.7.2.6. A pecsétkép 1/3-ban visszintesen barázdált szántóföld látható, rajta jármos ekével. Az eke alatt a földön (balról-jobbfelé tekintve) kutya látható Az eke felett az égen bárányfelhők látszanak. Igen szép veretű pecstje volt Selyének is, az 1725-ó~os évekből. A Batthyány uradalomban (annak sellyei uradalma) igen jó vésetü pecsétek készültek azokban az években, feltehetően azonos mester keze alól. Erre a veséteken található azonosságok is utalnak. Pl. Egyforma madarak, betűtípusok stb. Sellye pecsétje 24 mm-es átmérőjű, szélén pontozott kör. A körirat szövege : SIGILLUM. P/AGISELLYE/E172 ? Érdekes a pecsé tképe, a belső kör alján sövénykerítés látható, középütt boltozott, felül bástyaszerűen csipkézett kapuval. A kerítés mögött, illetve fölött hatalmas fák (12 db) és kis bokrok (4 db) látszanak. A fák fölött balról jobb-irányba medarak (5 db) repülnek. Érdekes a kapu és a kerítés rajzolata. Emlékeztet a török idők palánkváraira. A kapu formájával más falvak pecsétképein gyakran lehet találkozni a későbbi időkből, csakhogy azokon helykitöltő diszként alkalmazták.