Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

Iából épülf (jelölte a tégla kötéseket) fürdó'épüléthez amelyet ives záródású ajtaja van, de nincs ablaka. A pecsétkép szélén a medende ive mellett egyegy indás díszítés látszik. Tapolca mellet volt Siklósnagyfalu, melynek a pecsétjében a következő' körírat olvasható: SIGILLUM. HUNG. NAGYFALUENSE. 1.7.2. ó. Németnagyfalu és Magyarnagyfa lu szövegéven latin nyelvű, egyidó'ben készült külön pecsétet használt. A pecsétkép azonban teljesen különböző'. Magyarfalu pecsétképében jármos eke látható, a felül összehajló pálmaágban, mely között négy apró szóló'fürttel ellátott inda lóg be. A Duna-menti falvak életében döntó' szerepet játszott a folyó. A halászat (Kölked,) hajózás (Kisdárda) átkelés (Kisköszeg) mind olyan foglalkozás volt, mely egy település életében döntó' tényező' lehetett. Magtalálhatók ezért ezek a foglalkozások ezeknek a községeknek a pecsétjeiben. Kiskó'szeg (Batina) pecsétje nemcsak témájának, különlegessége folytán, hanem a vésés technikai kivitele miatt is különleges helyet foglaíel a megyében. A községnek két pecsétje volt, az egyik valószínű a XVIII. században készült, (1817. iraton található), a másik 1818-as dátumozásu. Az év nélküli 22x25 mm-es elipszis. Körirata: SIGILUM. COMUTATIS KISKÖSZEG. Pecsétképében hullámzó vizén csónak úszik. Két végén l-l evezó', egyik a csónak jobb, a másik a baloldalán. Az 1818. évi pecsét: 29x31 mm-es elipszis. A széle fürésszerüen kimunkált. Körirata: SIGILLUM COMMUNITATIS KEÖSZEGH 1818. Pecsétképe: Hullámzó vízen két-evezó's révészcsónak. Az evezó'k elhelyezése ugyanaz, mint az eló'zó' pecséten. (A dunai csónakokat ismerve az egyik a huzóevezó', a másik a kormány-evezó'. ) A csónak fölött 4 leveles, indás, nagy szó'ló'fürt. Kisdárda pcsétjében fából épült hajó látható. Hátsó kormánylapátja, házfetó'vel ellátott feléptménye és az orr-részben levó', a vontatás célját szolgáló oszlop arra enged következtetni, hogy szállitóhajóról (gabonaszállító) van szó. Elsó pecsétje év és körirat nélküli. A falut két betű: KT jelzi. A két betű eló'tt és után, illetve közötte egy-egy csillag látható. Hullámzó vízen úszik a hajó, felépítményébe középütt ajtó van vágva. Az egész pecsétet pálmaágszerü díszítés fogja körül. Második pecsétje 1835-ös keltezésű. 30 mnr.es átméró'jü, szélén pontozott köriratban található a körirat: KISSDARDA HELYSÉG PETSETIE 1835. A szalag belül is pontozott. A pecsétképben eró'sen hullámzó víz látszik, ugyanolyan, mint az eló'zó' pecséten, csak felépítményen kétoldalt az ajtó mellet két köralaku ablak is van. Fenn 3 csillag. A XVIII. század elején a megye nagy összefüggő' területeit borították még az erdőségek. A török kiűzése után a lakosság csaknem a felére olvadt le. Csak a telepítések után vált ismét időszerűvé a szántó területek növelése. Ennek egyik legbeváltabb módja az erdó'irtás volt. Ezzel fó'leg a megye északi részén éltek, és csaknem egy évszázadon keresztül folyt. Szinte természetes tehát az, hogy ezeknek a községeknek pecsétjeiben is helyet kapott az erdó'irtás. Sokszor a fa mellett fejsze látható, só't fejszés favágó is, de a búzatáblával körülvett fa, vagy a fa és az ekevas is ezt a folyamatot jelképezi. Bakóca német nyelvű pecsétjén lombos tölgyfa és ekevas, Várasd 1724. évi latin nyelvű nyomóján búzatábla közt egy nagy lombos fa, Tésenfáén és Szaporcáén lombos fa és szóló' látható (mínkettó' 1725-ból) Okorágén hatalmas fűzfa (ez azt jelzi, hogy arra vizenyős területeket kellett termó'vé tenni).